Többek között ezt a kérdést járja körül a WIRE Cognitive Science január-februári nyitó száma.

A Walter Sinnott-Armstrong és Annabelle Belcher által "neurojog" (neurolaw) néven bemutatott terület a kognitív idegtudomány, a pszichológia és a szociológia határterületein végzett kutatásokra épít, megvizsgálva ezek jogi vonatkozásait.

Az idegtudomány bírósági tárgyalásokon való alkalmazásának egyik leginkább ellentmondásos módja a különböző mentális állapotok detektálása. Az Amerikai Egyesült Államok egyes tárgyalótermeiben már előfordult, hogy EEG-t, illetve funkcionális MRI-t használtak a bűntudat vagy a hazugság kimutatására. Ezek a módszerek azon a feltételezésen alapulnak, hogy a bűntudat érzése, illetve a hazugság kimondása közben jellegzetes agyi aktivitás figyelhető meg - például egyes szakértők szerint a hazugság elsősorban a gyrus frontalis középső és alsó részének aktivitásával, míg az igazmondás a parietalis lebeny alsó részének fokozott működésével jár együtt.

A képalkotó eljárásokon alapuló módszerek fejlesztői szerint fontos alkalmazási terület lehet a szimulánsok kiszűrése: például megállapítható, hogy a bűncselekmény következtében a felperes valóban szenved-e krónikus fájdalomtól. Ez adott esetben nem csak az érintett jogászoknak, de a biztosítótársaságoknak is igen fontos lehet. Fel lehet használni továbbá az idegtudomány eredményeit a vádlott beszámíthatóságának vizsgálatára, vagy akár tesztelni lehet gondolkodása érettségét is. Missouri állam bírósága például idegtudományi érveket is figyelembe vett a döntés meghozatalakor egy olyan 1993-as ügy kapcsán, amelyben a vádlott büntetését azért enyhítették, mert a bűntett elkövetésekor még nem töltötte be a 18 évet.

A neurojog hívei szerint az idegtudományt rövidesen széles körben fogják használni a jogrendszerben, s ez alapvetően meg fogja változtatni mind a jog lényegét, mind a procedúrákat. Más szakemberek viszont arra intenek, hogy meg kell akadályozni az idegtudomány helytelen alkalmazását, illetve meg kell előzni az említett módszerekkel történő visszaélést jogi kérdésekben. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a megfelelő alkalmazás legbiztosabb záloga, ha az alkalmazott eljárás kidolgozásban egyaránt részt vesznek idegtudósok és jogászok is.

Ez a cikk jó példája a WIRE Cognitive Science újszerű, interdiszciplináris szemléletének. A nyitó számban tárgyalt témák közé a kognitív idegtudományon kívül olyan távoli területek tartoznak, mint a számítástechnika, a nyelvészet, a filozófia és a pszichológia. A lap - akárcsak a WIRE-lapcsalád többi tagja - az első két évben minden online regisztráló intézmény számára ingyenesen elérhető.

Szemlézte: elitmed.hu, dr Víg Julianna

Forrás: WIRE Cognitive Science 2010; 1(1):18-22.

Kulcsszavak

kognitív idegtudomány, hazugságvizsgálat, EEG, fMRI, jog

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Új bűncselekmény: a lelki bántalmazás

Új Btk. - Fidesz: a legfontosabb elv a szigorúság

Tovább

Nanotechnológia a diagnosztikában

A nanotechnológia új orvostudományi lehetősége

Tovább

Vizsgálatot sürget a Magyar Humángenetikai Társaság

Vizsgálatot sürget a Magyar Humángenetikai Társaság a jobbikos képviselő genetikai vizsgálatának ügyében.

Tovább

Egyetemi dentálhigiénikus-képzés Szegeden

Egyetemi dentálhigiénikus-képzés indítását tervezik az SZTE

Tovább