Olyan "áramkört" fedeztek fel az emberi agyban az Oxfordi Egyetem kutatói, amely hazugságdetektorként működik. Az emberek képesek elképzelni, hogy mások mit gondolnak, és tanulni tudnak a szociális szokásaikból – így a viselkedési mintáikból ki tudják következtetni, ha valaki nem mond igazat.

Matthew Rusworth, az Oxfordi Egyetem kutatója és munkatársai önként jelentkezők agyát MRI-vel vizsgálták a kísérlet során. A résztvevőknek két doboz közül kellett választaniuk, miközben tanácsokat kaptak, hogy melyik doboz mellett döntsenek. A tanácsadó néha nem mondott igazat. Mikor az önkéntesek úgy érezték, hogy hazudnak nekik, a dorzomediális prefrontális agykéreg (DPFC) aktivitása nagymértékben növekedett. Amikor az önkéntesek úgy gondolták, hogy igazat mondanak nekik, az agyi tevékenység ugyanezen a területen alacsony szinten maradt.

Amikor a gyanújuk alaptalannak bizonyult, az agytevékenység megváltozott, azt sugallva, hogy újra kell gondolniuk a tanácsadóról alkotott véleményüket. Az agyi aktivitás előre jelezte, hogy mennyire lesz megbízható a tanács, és valójában az előrejelzés eredményeire reagált az agy.

Ennek a rendszernek a hibái magyarázatot adhatnak, hogy a skizofréniában szenvedő betegek körében miért olyan gyakori a paranoia.

Forrás: Medipress

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

Tovább

LSD alkalmazása alkoholizmusban

Az alkoholizmus kezelésében alkalmazott LSD hatékonysága...

Tovább

Családterápia és farmakoterápia

A Magyar Pszichiátriai Társaság XVII.-ik Vándorgyűlésén - előadása kapcsán - Frecska Edét a családterápia és farmakoterápia viszonyáról kérdeztük...

Tovább

Új utakon a fejlődéslélektan világában – konferenciabeszámoló

A csecsemők eseményfeldolgozása, előrejelzési mechanizmusa, a nyelv elsajátítása, a tárgyakhoz való viszony, a tudatelmélet és a becsületességhez való...

Tovább