Jobban megérthetik azorvosok a test és az elme közötti kapcsolatot, ha Shakespeare műveit olvassák, hiszen "az avoni hattyú" rendszeresen a fizikai tünetek pontos leírásával illusztrálta karakterei érzelmi zűrzavarát - közölte tanulmányában egy kutató.

Shakespeare ragyogó lángelme volt és képzett ember. Többek közt különleges orvosi ismeretekkel is rendelkezett. az is igazán rendkívüli, hogy a 37 dráma szerzője korának minden tudományában mennyire otthonos volt. Alkotásai révén magunk elé vetíthetjük korának orvosi felfogását.

Ám az is biztos, hogy az ő idejében nem volt valami nagy tekintélye az orvosi munkának. Ezt több művében hangsúlyozza. Az Athéni Timonban Timon így figyelmezteti a tolvajt:

… Ne higgy az
Orvosnak: méreg a gyógyszere: többet
Öl ő, mint te rabolsz! …

A különböző halálnemeket is hibátlanul írja le. A különböző betegségek tüneteit kitűnően ismeri, amilyen például IV. Henrik szívbaja. Még a kóroktan is megfelel a mai közhitnek. A szívbaj gyakori a sok gonddal sújtott, álmatlan, határozatlan emberekben. A király gyakran elájul, lélegzete rövid, levegő után kapkod, járás közben széket kér.

Kenneth Heaton, a Bristoli Egyetem orvoskutatója, egyúttal szenvedélyes Shakespeare-rajongó a mester 42 művét elemezte és vetette össze 46, kortársaitól származó művel.
Heaton úgy találta, hogy Shakespeare-nek a többi szerzőhöz képest kiemelkedően jó képessége volt arra, hogy fizikai tünetek alapján jellemezze a szereplők érzelmi állapotát, olyan pszichoszomatikus tüneteket írt le megfelelő összefüggésben, mint a szédülés, gyengeség vagy ájulás, az érintésre vagy fájdalomra adott tompult, vagy éppen túlzott érzékenység.

A makrancos hölgy, a Rómeó és Júlia, a Cymbeline és a Troilus és Cressida férfi karakterei például szédülést, szédelgést, hirtelen megszédülést tapasztalnak érzelmi felindulásukkor. Tizenegy esetben kapcsolható a kutató szerint fulladás és légszomj az intenzív érzelmekhez A két veronai nemesben és néhány másik drámában. Hasonló tünetek csak egy-két esetben bukkannak fel a kor többi szerzőjénél.

Shakespeare a gyászhoz és a stresszhez több alkalommal társít műveiben fáradtságot, kimerültséget, így a Hamletben, A velencei kalmárban vagy az Ahogy tetszik című komédiában, ez fele ilyen gyakorisággal fordul elő a kortársak munkáiban. Erős érzelmi hatásra bekövetkező hallászavart ír le a "dalnok" egyebek közt a Lear királyban, a II. Richárdban és a János királyban is.

Shakespeare azon felfogását, hogy az érzékelés eltompulása vagy felfokozódása hátterében pszichológiai ok állhat, úgy tűnik, nem osztották kortársai" - összegezte Heaton közleményében.
A kutató úgy véli, Shakespeare segíthet a mai orvosoknak is abban, hogy felismerjék, amikor a pácienseik fizikai tünetei valójában érzelmi problémákat takarnak.

NZS

Forrás: MTI

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Reneszánsz falfreskók az interneten

Újabb olasz képtár anyaga az interneten

Tovább

"Helyi emberfélék" a művészetekben

Emberi tulajdonságok vására és Kis emberhatározó

Tovább

Dr. Klopstock és Kafka a rádiójátékban

Hat év után magyar rádiójáték a Marulic fesztiválon Dalmáciában

Tovább

Egy orvos a modern művészetért

Zsembery Dezső orvos és magángyűjtő kiállítása Esztergomban

Tovább