• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 274.5 kbyte )

• A teljes cikk PDF-ben
  ( Letöltés: 274.5 kbyte )

Frederick Delius (1862-1934) a XIX. és a XX. század fordulójának jellegzetes, ugyanakkor nagyon is egyéni hangú poszt-wagneriánus zeneszerzõje volt, Nietzsche követõje, a magány és az elmúlás költõje. Mestere volt a hangszerelésnek, a zenekari színeknek, s így szuggesztív zenéjébõl hallgatója számára nem is annyira a rezignációra való hajlam emlékezetes, mint inkább természetfestésének érzékletessége és ereje, operáinak érzelemgazdag és érzéki atmoszférája.

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Extra tartalom:

• Hozzászólás

 

Reneszánsz falfreskók az interneten

Újabb olasz képtár anyaga az interneten

Tovább

"Helyi emberfélék" a művészetekben

Emberi tulajdonságok vására és Kis emberhatározó

Tovább

Dr. Klopstock és Kafka a rádiójátékban

Hat év után magyar rádiójáték a Marulic fesztiválon Dalmáciában

Tovább

Egy orvos a modern művészetért

Zsembery Dezső orvos és magángyűjtő kiállítása Esztergomban

Tovább