|
TARTALOM
LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(06-07)
Egészség, egyenlőtlenség, politika 
Kapócs Gábor
Hozzászólások: 5., Kapócs Imre mondta 2010. Augusztus 08., Vasárnap 12:08:52
Természetesen a körülmények nagyon fontosak az egészség fenntartásában. (Úgy tűnik kb. 30%-ban.)
Azonban az egyén belső mentális, pszichés hozzáállása és cselekvése is rendkívül lényeges, mely arra van hatással, hogy milyen életmódot alakít ki. A vizsgálatok szerint az egészséget 4 tényező határozza meg: öröklött tulajdonságok 20%, életmód 35%, környezeti hatások (természeti-társadalmi) 30%,és az egészségügyi ellátás 15%. (Lásd Prof. Dr. Simon Tamás: Mennyiben ügye az egészség az egészségügynek? Egészségfejlesztés XLVII. évf. 2006. 4.szám, 2.p.) Dr. Pikó Bettina szerint az egészségi állapotot 43%-ban kizárólag életmódunk határozza meg. (Lásd Pikó Bettina: Magatartástudomány és prevenció: a preventív magatartásorvoslás jelentősége - Magyar Tudomány 2003/11. 1381.p.) Tehát úgy tűnik az egészség megszerzésében és fenntartásában a legnagyobb szerepet az egyén cselekedetei játsszák, mely életmóddá alakul. Érdekes az is, hogy az egyén boldogsága terén is hasonló összefüggéseket találunk. A pozitív pszichológia szerint az ember boldogságszintjét az öröklött tényezők 50%-ban, a körülmények 10%-ban, és viselkedésünk 40%-ban határozza meg. Idézet következik: "A boldogsághoz vezető út lényege tehát nem öröklött tulajdonságaink megváltoztatásában (ez egyébként is lehetetlen) és nem a körülmények megváltoztatásában rejlik (vagyis ne gazdagságra, vonzó külsőre vagy kedvesebb kollégákra akarjunk szert tenni, hiszen ez nem éri meg) hanem sokkal inkább a szándékosan végzett mindennapi tevékenységeinkben... 40% százaléknyi lehetőség felett hatalmunk van. 40 százaléknyi területünk van tehát manőverezésre, ennyivel növelheti, vagy csökkentheti a boldogságunk szintjét az, hogy mit teszünk a mindennapokban, és hogyan gondolkodunk." ( Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben - Ursus Libris, 2008. 48.p. - The How of Happiness by Sonja Lyubomirsky, Ph.D. The Penguin Press, New York, 2008.) Tehát mai tudásunk szerint úgy tűnik az egyén szemléletének és cselekedetének van a legnagyobb jelentősége, mely életmódban testesül meg, 35-43%-ban tehát az egyéntől függ a boldogságszintje és az egészsége is. És a körülmények 10-30%-ban meghatározók. És ha mindkét tényezőt sikerül pozitív irányba változtatni, az egyén és környezet együttesen tehát 45-73% százalékban képes a boldogságot és az egészséget változtatni!!! Ez pedig rendkívül jelentős lehetőség, így véleményem szerint e két támadási fronton haladva, - az egyén és környezet megváltoztatására -, változásra törekedve sokat, nagyon sokat lehet javítani az egyének és a társadalom egészségén és boldogságszintjén is. Kapócs Imre, klinikai szakpszichológus 4., Kapócs Imre mondta 2010. Augusztus 08., Vasárnap 12:01:13
Természetesen a körülmények nagyon fontosak az egészség fenntartásában. (Úgy tűnik kb. 30%-ban.)
Azonban az egyén belső mentális, pszichés hozzáállása és cselekvése is rendkívül lényeges, mely arra van hatással, hogy milyen életmódot alakít ki. A vizsgálatok szerint az egészséget 4 tényező határozza meg: öröklött tulajdonságok 20%, életmód 35%, környezeti hatások (természeti-társadalmi) 30%,és az egészségügyi ellátás 15%. (Lásd Prof. Dr. Simon Tamás: Mennyiben ügye az egészség az egészségügynek? Egészségfejlesztés XLVII. évf. 2006. 4.szám, 2.p.) Dr. Pikó Bettina szerint az egészségi állapotot 43%-ban kizárólag életmódunk határozza meg. (Lásd Pikó Bettina: Magatartástudomány és prevenció: a preventív magatartásorvoslás jelentősége - Magyar Tudomány 2003/11. 1381.p.) Tehát úgy tűnik az egészség megszerzésében és fenntartásában a legnagyobb szerepet az egyén cselekedetei játsszák, mely életmóddá alakul. Érdekes az is, hogy az egyén boldogsága terén is hasonló összefüggéseket találunk. A pozitív pszichológia szerint az ember boldogságszintjét az öröklött tényezők 50%-ban, a körülmények 10%-ban, és viselkedésünk 40%-ban határozza meg. Idézet következik: "A boldogsághoz vezető út lényege tehát nem öröklött tulajdonságaink megváltoztatásában (ez egyébként is lehetetlen) és nem a körülmények megváltoztatásában rejlik (vagyis ne gazdagságra, vonzó külsőre vagy kedvesebb kollégákra akarjunk szert tenni, hiszen ez nem éri meg) hanem sokkal inkább a szándékosan végzett mindennapi tevékenységeinkben... 40% százaléknyi lehetőség felett hatalmunk van. 40 százaléknyi területünk van tehát manőverezésre, ennyivel növelheti, vagy csökkentheti a boldogságunk szintjét az, hogy mit teszünk a mindennapokban, és hogyan gondolkodunk." ( Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben - Ursus Libris, 2008. 48.p. - The How of Happiness by Sonja Lyubomirsky, Ph.D. The Penguin Press, New York, 2008.) Tehát mai tudásunk szerint úgy tűnik az egyén szemléletének és cselekedetének van a legnagyobb jelentősége, mely életmódban testesül meg, 35-43%-ban tehát az egyéntől függ a boldogságszintje és az egészsége is. És a körülmények 10-30%-ban meghatározók. És ha mindkét tényezőt sikerül pozitív irányba változtatni, az egyén és környezet együttesen tehát 45-73% százalékban képes a boldogságot és az egészséget változtatni!!! Ez pedig rendkívül jelentős lehetőség, így véleményem szerint e két támadási fronton haladva, - az egyén és környezet megváltoztatására -, változásra törekedve sokat, nagyon sokat lehet javítani az egyének és a társadalom egészségén és boldogságszintjén is. Kapócs Imre, klinikai szakpszichológus 3., Sab Angela mondta 2010. Augusztus 06., Péntek 10:23:40
Az orvoslásnak vissza kell térnie társadalomtudományos gyökereihez és az orvos-beteg kapcsolat humanisztikus tartalmának "újraélesztéséhez".
Az utobbihoz minimum harom generacio valtas szukseges, mert a jelenlegi -tisztelet a kivetelnek- orvos/egeszsegugyis generacio alkalmatlan erre. 2., Antal János mondta 2010. Július 27., Kedd 18:01:15
Fontos volna, hogy ezek az alapvetően igaz és fontos gondolatok ismét előkerüljenek, azokat újra megfogalmazva megismerhessék a laikusok is. Magának ez egészségügyi ellátásnak a súlya a halálozás, élettartam és annak minőségében valahol a 10-20% között van. A többi onnan jön, amiről Kapócs Gábor ír. Fontos volna ezen gondolatokat látni egy-két napilapban, hetilapban, hallani a rádióban .... is.
Antal János 1., dr. Harangozó Judit mondta 2010. Július 22., Csütörtök 17:12:26
Nagyon fontos összefoglaló. Az orvoslásnak vissza kell térnie társadalomtudományos gyökereihez és az orvos-beteg kapcsolat humanisztikus tartalmának "újraélesztéséhez". Közösségi, közegészségügyi fordulat szükséges.
Harangozó Judit A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie. |
Tartalomjegyzék:
Útmutató szerzőinknekExtra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Mit rontottunk el, mi romlott el? A magyar általános orvoslás, körzeti orvoslás, háziorvoslás fél évszázados története európai sikertörténet. Az európai megbecsültség és tisztelet sok szakmabeli önzetlen, gyötrelmes, verejtékes munkájának, és természetesen, sok-sok ismeretlen, becsületes körzeti és háziorvos kolléga mindennapos tisztességes emberi és orvos szakmai gyógyító munkájának vitathatatlan és egyértelmű eredménye.
Tovább
Kharón ladikján 2012. február 14-én tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Kramer Imre, szerkesztőségünk egyik meghatározó személyisége. Imrét mindenki szerette. A jóindulat és a kedvesség - mint törekvés is akár - oly ritka madár manapság, kevés az olyan ember, aki a többiekhez elnézéssel, türelemmel és minden mondandóját udvariasra hangolva fordul. Olyan erény ez, mely korunk feszült viszonyai közepette mindenképpen említésre méltó.
Tovább
Why is the cardiovascular risk so high in Eastern Europe? - New aspects It is a well-known fact that the cardiovascular risk tends to be high or even very high in Eastern Europe, especially in the populations living in geographical areas that once belonged to the Soviet Union. For example, it was shown that the cardiovascular risk factor burden was the highest in the city of Novosibirsk in Siberia, higher than in any other city participating in the MONICA study of risk factors.
Tovább
A betegség válság idején A biomedicina meghatározó ideológiája azt sugallja, hogy a betegségek a természet vak törvényei szerint működnek. Ezért, ha valaki jelentést tulajdonít nekik, értelemmel ruházza fel azokat, akkor ez a gesztus legfeljebb járulékos eleme lehet a betegség jelenségének. Milyen nevetséges lenne ma már, ha valaki ragaszkodna ahhoz, hogy a fekete halál, a pestis isteni büntetésként pusztított volna a XIV. században.
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
