Délkelet-Ázsia közel 250 000 négyzetkilométernyi tőzeg- és mocsári erdőterülete közel hatezer növény és állatfajnak biztosít élőhelyet. Az elképesztő biodiverzitáson felül a terület közel 64 milliárd tonna szenet is tárol (ez a 2006-os emberhez köthető kibocsátás kilencszerese) és jelentős szén-dioxid mennyiséget köt le. Ökológiai szempontból, multiimplikáltan kiemelt helyről van szó tehát, amely a műholdas-vizsgálatok friss adatai alapján súlyos veszélybe került.

A globalizáció hatására az 1980-as évektől a helyi farmerek lukratív okokból pálmaolaj ültetvényeket hoztak létre a hatalmas területen. Többek között az európai és amerikai igényeket kielégítve bioüzemenyag termelése okán pusztítják az értékes erdőket. Emmellett rizsültetvények létrehozása és más tényezők is közrejátszottak a terület intenzív pusztításában. Ám mindmáig a megfelelő algoritmusok hiányában a műholdfelvételek elemzése nem tudta a pusztítás mértéket megbízhatóan elénk tárni. Jukka Miettien és kollégái által április 15.-én publikált közlemény adatai szerint a pusztítás mértéke felülmúlja a legvadabb becsléseket is: 1990 és 2010 között a 77%-os lefedettség 36%-ra esett vissza.


(Skynews beszámolója az áprilisi adatok tükrében különös jelentőséggel bír.)

Amennyiben a pusztítás üteme nem változik, akkor húsz évben belül a teljes 250 000 négyzetkilométernyi terület eltűnhet. A "zöld arany"-nak nevezett pálmaolaj rendkívül jövedelmező üzlet a Délkelet-ázsiai országok számára. Az anyagi tényezők mellett a biodiverzitás megőrzése háttérbe szorul. Több kutató szerint látványos, de lényegében hatástalan lépések történtek az utóbbi években. Az őslakosok emberi jogai is súlyosan sérülnek az intenzív termelés kapcsán, hiszen megszokott élőhelyük napról-napra szűkül. A helyi környezetvédők kezelhetetlenül magas korrupcióról és életveszélyes fenyegetésről számoltak be a SkyNews riporterei számára.


(a WWF-videó Borneo vidékét veszi górcső alá)

Az ökológiai szempontból kiemelt szerepet játszó terület védelme nem csak a helyiek érdeke hiszen az egész bolygó klímájára kiemelt hatással lenne ha a 250 000 négyzetkilométernyi tőzeg- és mocsári erdőterület megszűnne. Az világ országai számára egységes összefogást sürgető helyzet a bonyolult gazdasági és geopolitikai érdekrendszerk miatt úgy tűnik nem tud egyelőre megvalósulni.


eLitMed.hu

Forrás:

Jukka Miettinen, Chenghua Shi, and Soo Chin Liew. 2011. Two decades of destruction in Southeast Asia's peat swamp forests. Frontiers in Ecology and the Environment

ScienceNOW - Tropical Peat Forests in Trouble 2011

WWF: Peatland Swamps of Borneo 2009

SkyNEWS: BIOFUELS: Driving a Catastrophe 2009

Kulcsszavak

biodiverzitás, Délkelet-Ázsia, mocsár, széndioxid

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Utolsó fogás – A világ halak nélkül

Habár a skálafüggetlen topológiát mutató „vízi-tápláléklánc" rendkívül kifinomult kapcsolatokkal és robusztussággal rendelkezik, az elmúlt ötven évben folyamatosan növekvő indusztrializált tengeri halászat felelőtlenül túlhalászta a halállományt, és számos tengeri halfajta...

Tovább

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Amikor a betegség-ökológia találkozik az ökológiai immunológiával - avagy mi lehet a kapocs a természetes populációban élő szervezetek immunitása és a fertőzések dinamikája között....

Tovább

A magyar lápok védelmében

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa komplex kormányzati intézkedések sürgős megtételét látja indokoltnak a hazai lápok védelme érdekében. Az ombudsman megállapításait és javaslatait állásfoglalás tervezetben hozta nyilvánosságra, annak érdekében, hogy széleskörű szakmai egyeztetés induljon meg a lápok védelmének megteremtése érdekében

Tovább

Létrontási spirál

Dennis Meadows és hazai kollégáinak előadásával indult el a Piac&Profit és a SOL Magyarország által létrehozott Mesterek és Műhelyek rendezvénysorozat...

Tovább