Ma már világszerte egyre inkább elfogadott tény, hogy a pszichiátriai megbetegedésekben gyakran nem a gyógyszerek, a kórházi vagy intézményes ellátás hoznak jelentős áttörést, hanem a társas kapcsolatok és a szeretet.

Judi Chamberlin a bostoni egyetem munkatársa volt, és a pszichiátriai kezelései során átélt nagy traumából képes volt egy civil mozgalom vezéralakjává válni.
Amerikában számos úgynevezett „Disability Council”, az egészségkárosodottak és fogyatékos emberek problémái köré szerveződött érdekvédelmi, emberjogi koalíció működik.

A sérült emberek önsegítő csoportjai és mozgalmai kiemelkedő eredményeket mondhatnak magukénak. A civil összefogással a betegek szempontjait képviselő mozgalmak munkássága sok esetben túlszárnyalja a hivatalos, intézményes szervezetekét. A pszichiátriai tipikusan az a terület, ahol a hivatalos szabályozás, a sokféle szereplő miatt különböző szempontok érvényesülnek és működnek együtt. Ebben a sokszereplős kérdéskörben a pszichiáterek, a gyógyszergyárak, az érintettek és családtagjaik, a piaci szereplők, az állami intézmények, a törvénykezés, az intézményes és civil szféra megszólított tagjai mind-mind más és más érdekek és álláspontok alapján érvényesítik akaratukat. Sajnos ilyenformán gyakran előfordul, hogy épp a főszereplő érdekei és álláspontja nyom a latban a legkevesebbet, valósul meg a legkevésbé.

A felhasználói szerveződések sok esetben megalapozták és lendületbe hozták az adott szakma fejlődését. Hazánkban, ahol a társadalmi megítélés szintjén az emberek többsége vélekedésében éles határvonal húzódik a „normális” és „nem normális” között, és a közgondolkodás egyfajta fekete-fehér megítéléssel él pusztán és nem igazán ismer árnyalatokat, továbbá éles határvonalat húz az úgymond egészséges és beteg egyén között. Nem véletlen, hogy Magyarországon a pszichiátria felhasználóit és volt felhasználóit tömörítő szervezetek mindegyike az önsegítés mellett érdekvédelemmel, emberi jogokkal is foglalkozik.

Judi Chamberlin többször is járt hazánkban, s a rendezvényeken többször is beszámolt a munkájáról.


A munkája során leszűrt tapasztalatok igen fontosak lehetnek a hazai szervezetek számára is. Az elmeegészségügy civil szférája kiépítésében a pszichiátriaviselt emberek önsegítése mellett fontos az elkötelezett laikusokkal (filozófusok, teológusok, szociológusok stb.) együtt végzett érdekvédelmi munka.

„Képes volt nagy szeretettel harcos, eltökélt, de igazságos és konstruktív mozgalmat kibontakoztatni és katalizálni szerte a világban.”– írja róla Gombos Gábor, a pszichiátriai ellátórendszer humanizálásáért, az emberi jogok érvényesüléséért küzdő szervezet, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke.

Judi egy hospice-ban halt meg. Utolsó napjait blogbejegyzés őrzi. Gombos Gábor fordításában olvasható: „Igazán vágyom a beígért kómára, ahol nem fogok fájdalmat érezni. Nem látom értelmét, hogy csak azért éljek, hogy fájdalmat viseljek el és szenvedjek - ez az, ahol megvonom az "életminőség" határát, bár tudom, mások máshol húzzák meg ezt a határt. Néhány vallásban, tudom, a fájdalomnak és szenvedésnek önmagában vett értéke van (ez egyike a sok oknak, amiért nem igen érdeklődöm a vallás iránt). De most még mindig látok dolgokat, amiket cselekedhetek a hospice ügynek és a pszichiátriai túlélők mozgalmáért. És számomra a munka ad értelmet az életnek.)”

elitmed


Forrás: Lélek-Hang Egyesület

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Az önazonosság lehetőségei

Palya Bea előadóművész beszél a valóság és a mese kapcsolatáról, az önkísérletekről, az élet és halál összefüggéseiről.

Tovább

A tehetséges gyermekekért

Nemzeti Tehetség Program résztvevői ismertetik az eredményeket

Tovább

A szem és a látás a Bibliában

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Tovább

Üzenetek a matrac-sírból Heinrich Heine és a sclerosis multiplex

Heine mindig beteg volt. Ha nem volt beteg, betegnek érezte magát.

Tovább