|
TARTALOM
Cselló és sclerosis multiplex Sokan a csellót tartják a legnőiesebb hangszernek. Akkor ad igazán egyedülálló zenei élményt, ha a megszólaltatója körülöleli, befogadja, testével is eggyé válik vele. Ezt utolérhetetlenül tudta és valósította meg Jacqueline du Pré, a tragikusan fiatalon elhunyt világhírű csellista. Jacqueline négyéves korában hallott először csellót a rádióban, és zongorista édesanyjától kért egy „olyat”. Megkapta, és karrierje innentől kezdve üstökösként ívelt fel. 16 éves korában lépett fel először, 17 évesen már a Royal Festival Hall-ban játszotta Elgar csellóversenyét. Ez a versenymű összeforrt a nevével, legendás játékát többször is megörökítették. A csellóverseny és kicsit Elgar is neki köszönheti, hogy visszatért Európa koncertpódiumaira és meghódította a közönséget. 1966-ban, 21 éves korában találkozott a zongoraművész-karmester Daniel Barenboimmal, akinek a következő évben a felesége lett. Művészi és emberi egymásra találásuk csodálatos koncertélményekkel írta be magát a zenetörténetbe. Sztárként végigturnézták a világot, mindenütt zajos sikert kiváltva. Ezt a csillogó pályát törte derékba a sclerosis multiplex. Egyik első tüneteként Jacqueline elveszítette ujjai érzékelőképességét. Szemével kellett kontrollálnia az ujjai mozgását, mert nem érezte a húrokat. Játszóképessége leromlott, bár a betegség hullámzó lefolyásának megfelelően voltak még rövid időszakai, amikor tudott zenélni. 28 éves korában vissza kellett vonulnia a koncertezéstől. Hosszú szenvedésekkel teli 14 éves küzdelem után, 42 éves korában halt meg. Legendás hangszerét, a Davidov Stradivarius csellót Yo-Yo Mára hagyta, a hangszer azóta az emlékére a du Pré Stradivarius nevet viseli. Elgar csellóversenye a szerző utolsó művei közé tartozik. Mintha csak a csellista megérezte volna saját eljövendő tragédiáját, igazi tragikus hattyúdalként szólaltatta meg. (Du Pré) - Elgar Cello Concerto Part.IV Lipták Judit Kulcsszavak sclerosis multiplex, Jacqueline du Pré, Daniel Barenboim, Elgar |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Franz Kafka betegsége és világképe Franz Kafka Prágában született 1883. július 13- án. Német nemzetiségű volt a család, de mivel a gettóban éltek, megszűnt a kapcsolatuk a prágai német kisebbséggel. Franz Kafka apja erőteljes tekintéllyel uralkodott a család felett. „A szüleim el nem fogadásával és zsarnokságával szembesülve, a családomban még inkább idegenként, mint külföldi voltam jelen”- írja, és valóban: egyszerre érezte magát idegennek saját családjában és városában is.
Tovább
Sötét-e a középkor? A jelmondat rámutat: talán mégsem voltak a korábbi századok emberei olyan elmaradottak, mint gondolnánk mai fejjel.
Tovább
Múmia - évezredeken át használt csodaszer Perzsául a múmia szó alatt a bitument értették. A Kr. után az 1. században Plinius a bitument előállító holt-tengeri (Lake Asphaltites) törzset „deximontaninak” nevezte, s a szert szürkehályog és egyéb szembetegségek, bőrbetegségek, lepra és viszketés ellen ajánlotta.
Tovább
|
hirdetés hirdetés hirdetés |




