1790 december 23-án megszületett Jean-Francois Champollion francia egyiptológus, akinek munkássága az egyik legjelentősebb tudományos eredmény elérése volt.
A gyermek különleges tehetségére utal, hogy már 16 éves korára már tucatnyi nyelvet ismert, Champollion beszélt héberül, arabul, perzsául, kínaiul, görögül és szanszkritül és a Grenoble-i Akadémián a kopt nyelvről tartott előadást. 17 éves korában beválasztották a Tudományos Akadémia rendes tagjának. Ez idő tájt jelent meg első tudományos dolgozata és ekkor készítette el világtörténeti időrendi táblázatát.

1822-ben kezdett az angol Thomas Young kartus-elméletével foglalkozni, és 1822-től 1824-ig csak ezzel foglalkozott. Champollion megfejtette az egyiptomi hieroglifákat és összeállította a teljes hieroglif ábécé összeállítása volt az ún. rosette-i kőtábla segítségével. A rosette-i kő egy sötét gárnitdarab, melyen V. Ptolemaiosz rendelete olvasható három nyelven.

Mindez a szöveg három fordítását nyújtja: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. A rendelet az adókról, a templomokban felállítandó szobrokról rendelkezik, valamint arról, hogy a rendelet három nyelven adandó ki
Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs.

A szövegben szereplő királynevek összevetése volt a kulcs a megfejtéshez, Kleopátra és Ptolemaiosz nevéből azonosította a p, t, o, l és e betűket, s ezek alapján a többit is.
Felismerte, hogy sokszor kimaradnak a magánhangzók, így elsőként Nagy Sándor egyiptomi nevét, az Alkszentroszt fejtette meg a betűsorból. felismerve, hogy a magánhangzók. Ezek azonban mind idegen nevek voltak.

Amikor Abu Szimbelből kapott egy négybetűs kartust, amely a görög hatás előtti korból eredt az első hieroglifát a nap jelének vélte, ez kopt nyelven: ra.
Beazonosította Ramszesz nevét is, bebizonyította, hogy a régi neveket is betűírással írták, kopt nyelven.

Világraszóló felfedezését 1822-ben tette közzé. Két év alatt majd valamennyi hieroglifát megfejtette, s megállapította, hogy piktogramokat is alkalmaztak.
1824-ben írta meg A hieroglifák pontos rendszere című könyvét. 41 éves korában, szívrohamban halt meg.

Hieroglifák nemcsak az ókori egyiptomiak írásában léteztek: a maja kultúra írásmódja is hasonló jelekre épült. A különbség azonban, hogy míg megfejteni a titokzatos egyiptomi írást sikerült a 19. században, a maja rejtély teljes megoldása még mindig várat magára.

Nagy Zsuzsa
eLitMed.hu

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább

A pszichoterapeuta mint Nagy Testvér

Gyógyír szorongásra, okostelefonon keresztül

Tovább