A laboratóriumban tenyésztett sejtekből előállított influenza elleni oltóanyagok legalább ugyanolyan jól beválnak, mint a tojásban tenyésztett vakcinák.

A The Lancet folyóiratban megjelent eredmények elősegíthetik az új technika jóváhagyását az Egyesült Államokban, ahol nemrég bejelentették, hogy az egészséges felnőtteknek is be kellene oltani magukat a szezonális influenza ellen.

A sejtalapú influenzaoltásoknak számos előnye van a hagyományos gyártási folyamattal szemben. Az új technika korlátlan mennyiség előállítását és rövidebb gyártási időt tesz lehetővé, valamint alternatívaként szolgál a tojásallergiás embereknek is. Ezen kívül valószínűleg jobban megfelel arra is, hogy védőpajzsot alkosson a H5N1 madárinfluenza mutációja által okozott esetleges világjárvány ellen. Hatékonyságukat azonban nagyszabású klinikai kísérletekkel kell bizonyítani.

A Biomedikai Kutatóintézet munkatársai Noel Barrett vezetésével több mint 7 ezer 18-49 éves önkéntest osztottak két csoportba. Az első csoportot a 2008-2009-es influenzás időszakban gyártott sejtalapú influenzaoltással oltották be, a második csoport tagjai pedig hatóanyag nélküli placebo oltást kaptak.

Az oltóanyag közel 80 százalékos hatékonysággal védett az adott év influenza vírustörzsei ellen, vagyis meghaladta a tojás alapú vakcinák 73 százalékos hatékonyságát. A sejtalapú oltás nem járt súlyos mellékhatásokkal, és csupán „enyhe és átmeneti” problémákat rögzítettek.

„Ez az első publikált tanulmány a Vero-sejtkultúrából készített influenza védőoltás klinikai hatékonyságáról” – nyilatkozták a kutatók.

Európában már jóváhagyták a sejtalapú oltóanyagok gyártását, és a 2009/2010-es H1N1 világjárvány alatt korlátozott mennyiségben készültek is ilyen oltóanyagok. A H1N1 vírus azonban kevésbé veszélyesnek bizonyult, mint hitték, ezért a kapkodva készített oltóanyagok nagy mennyisége maradt raktáron.

Ha azonban az influenza súlyosabb lett volna, a gyógyszergyárak valószínűleg képtelenek lettek volna kielégíteni a keresletet tojás alapú gyártással. A tojás alapú tenyésztés során az influenzavírusokat a tyúktojás embriójába juttatják be, ahol szaporodni kezdenek. A több napos inkubációs időszak után egy gép megnyitja a tojást, és összegyűjti a vírusokat, melyeket megtisztítanak és kémiai úton elpusztítanak. Egyetlen adag influenza elleni oltóanyag előállításához átlagosan egy-két tojásra van szükség.

Sejtalapú gyártáskor azonban a vírust korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló állati vagy emberi sejtekben tenyésztik.

A WHO 2010 augusztusában bejelentette, hogy a sertésinfluenza tetőzött, és lefújta a világjárványt. A H1N1 vírust jelenleg a szezonális influenza részének tekintik, és oltóanyagát a hagyományos szezonális influenzaoltások tartalmazzák.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Ajánlják a H1N1 elleni oltást



LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(10) A H1N1 vakcinák immunogenecitásának nemzetközi vizsgálata



Pandémia vagy áljárvány?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Az összes influenza vírustörzs ellen védhet a teszt oltóanyag

Az összes ismert influenza vírustörzs ellen védhet az az oltóanyag, melyet brit kutatók teszteltek sikeresen – számolt be a Guardian című napilap.

Tovább

Romániában a H1N1

A román egészségügyi szervek hétfőn bejelentették, hogy életét vesztette egy H1N1 vírussal fertőzött idős férfi. 2011-ben ez az első sertésinfluenzával összefüggő haláleset az országban.

Tovább

Nem bíznak az emberek az influenza elleni oltásokban

A nemzetközi közösségnek erőteljes bizalmatlansággal kell szembenéznie az influenza elleni védőoltással kapcsolatban – hívta fel a figyelmet Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.

Tovább

Plasztikai műtétekkel sem kapható vissza a fiatalság

Az arc öregedésével kapcsolatban általában mindenkinek a ráncok és a megereszkedő bőr jut eszébe. Egy új kutatás azonban kiderítette, hogy nem csak az arcbőrt kezdi ki az idő vasfoga, hanem a csontok is veszítenek térfogatukból, és még idősebbnek néz ki tőle az ember.

Tovább