Hálózatkutatás- Hálózat és üzlet

TARTALOM

Hálózat és üzlet

A CEU Hálózati Tudományok Központja által szervezett budapesti konferencián a Harvard University professzora, Barabási Albert-László mellett számos külföldi és magyar kutató is beszámolt üzleti vonatkozású kutatásairól.

A konferencia bevezetőjében Barabási Albert-László kifejtette, hogy a természetben és a mesterséges úton létrejövő hálózatok jelentős része nem véletlenszerű hálózat (ahogy azt Erdős Pál és Rényi Alfréd a hatvanas években feltételezte); egy részük úgynevezett skálafüggetlen hálózat, amelyben a fokszámeloszlás hatványfüggvényt követ, azaz néhány csomópontnak rengeteg kapcsolata van, míg a többségnek kevés. Az internet világa kiváló példa erre, hiszen pl. a Yahoo vagy Google webhelyét rendkívül sokan ismerik, míg több százmillió oldal csak szűk körben ismert.

A világhírű kutató a preferenciális kapcsolódás (preferential attachment :a már több ponttal érintkező csomóponthoz nagyobb valószínűséggel csatlakoznak az újabb pontok) valamint a fitness (egyfajta képesség a csomópontok vonzására) fogalmát is részletesen elmagyarázta.

A laikusok számára is könnyen érthető előadásban Barabási rávilágított arra, hogy a természetben megtalálható hálózatokon felül az ember által alkotott rendszerek (pl. az internet) és közösségek (a társadalom) is hasonló törvényszerűségeket mutatnak. Ezzel valódi interdiszciplináris tudománnyá teszik a hálózatkutatást, egységes nyelvet adva a matematikusoknak, fizikusoknak, szociológusoknak, ökológusoknak és az epidemilógus orvosoknak.

A konferencián több esetismertetés hangzott el olyan szervezetektől, amelyek hálózatkutatást alkalmazó üzleti megoldásokat kínálnak. dr.Pluhár András (Szegedi Tudományegyetem) az OTP-nél alkalmazott fizetésképtelenségi terjedést elemző rendszert ismertette. A BME Média Oktató és Kutató Központ részéréről dr. Bodó Balázs az informatikai kalózkodásban (filmek és hanganyagok szerzői jogokat sérő terjesztése) rejlő értékteremtési lehetőséget világította meg (kreatív megoldások és a tudományos anyagok és archívumok terjesztésén keresztül), dr. Görgényi István szervezeteken belüli informális vezetők különös jelentőségére hívta fel a figyelmet, míg Bruno Bitter a Facebook jellegzteségeit mutatta be.

Harald Katzmar a lobbizás témakörében tartott előadásában kiemelte, hogy a gyakorlatban az eddig felfedezett hálózatkutatási alapelvek viszonylag nehezen használhatóak. Példaként említette a jelenleg divatos, véleményvezérek közvetítésével zajló kommunikáció gyakorlati nehézségeit: az erősen kontextusfüggő befolyásolási hálózatokat, a véleményvezérek telítettségét (nem, vagy nehezen építhető vele kapcsolat) valamint, hogy a befolyásolás törvényszerűségei jelentősen eltérnek a hálózat növekedő, stagnáló és csökkenési szakaszában. Az osztrák előadó kiemelte, hogy gyakorlati tapasztalatai szerint a hálózat strukturális jellegzeteségei mellett a hálózatban történő (információ vagy energia vagy pénz) “áramlás termodinamikája” is jelentős szereppel bír, és ez egyelőre alig kutatott terület.

A paneleket követő viták az ebédszünetben is folytatódtak, a résztvevők között szó esett a kutatás és alkalmazás közötti szakadékról, stuktúrában megvalósuló irányítás kibernetikájáról, az egyik előadás kapcsán pedig a memetika merész feltételezéseiről is.

A kutatók egyetértenek abban, hogy az orvostudomány kiemelt alkalmazási területe lehet a hálózatkutatásnak, nemcsak epidemiológiai, hanem a sejtanyagcsere és az idegtudományi területen is. Barabási Albert-László szerint a hálózatkutatás segítségével személyre szabott gyógyszerek és hatékonyabb vakcinálási stratégiákra nyílik lehetőség a medicinában.

eLitMed.hu
Brys Zoltán

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Extra tartalom: