Rész és egész viszonya régóta tudományos érdeklődés középpontjában áll. A bonyolult természetes és szociális rendszerek esetében e kapcsolat megértésében jelentős szerepet játszik a hálózatkutatás.

A régi, „lágy” holisztikus szemlélettel szemben, mely azt sugallja, hogy minden mindennel összefügg, egyre fontosabbá válik az újabb, „keményebb” szemlélet, mely számszerű adatokkal mutatja be, hogy pontosan mi áll kapcsolatban mivel és milyen mértékben. Azokban a rendszerekben, melyek felépítésében és működésében kulcsfontosságúak az alkotó elemek közti kapcsolatok, eredményesen alkalmazható a hálózatelemzés jól kidolgozott eszközrendszere. Ilyenek például az ökológiai és szociális rendszerek.

A kétféle rendszer közti hasonlóságok és az ökológiai adatok gyakori hiánya miatt egyes közösségökológiai problémák megértését segítheti a kétféle rendszer összehasonlítása. Ilyen kérdés lehet például a kulcsszereplők megtalálása egy hálózatban (vö. kulcsfajok illetve sztárok), a hálózat összetételének hirtelen megvátozásai (vö. invázió/extinkció illetve belépés a csoportba/kilépés a csoportból) vagy a kapcsolatok minőségének vizsgálata a hálózat stabilitásának tükrében (vö. versengés és együttműködés mintázatai).

Akár egy általános iskolai osztály vizsgálata is hasznos lehet az ökológiai rendszerek alaposabb megismerésében, legalább néhány érdekes hipotézist inspirálhat. A tanulók között kialakuló kapcsolatok és azok időbeli változásainak elemzése segíthet felismerni hiányosságokat ökológiai hálózatok kutatásában. Így például a tanulók közti pozitív és negatív kapcsolatok aránya idővel állandó maradt ugyan, viszont jelentősen változott a mintázatuk: csökkent a negatív hurkok aránya.

Ezáltal az osztály a strukturális egyensúly felé haladt, mely fontos információ lehet természetes rendszerek esetében is. Sajnos ökológiai hálózatok elemzésekor nagyon ritka, hogy a számszerûsített kapcsolatok „előjele” ismert, és lehetőség van a negatív és pozitív hálózatokat külön-külön vizsgálni. Ezzel hasznos információk vesznek el, hiszen ahogy az iskolai példa is mutatja, a negatív (versengés) és pozitív (együttműködés) hálózatok tulajdonságai és dinamikája jelentősen különbözik egymástól, és ezek a különbségek ökológiai hálózatok esetén rejtve maradnak.

Az ilyen és ehhez hasonló hiányosságok feltérképezése és megszüntetése fellendítheti a hálózatkutatás interdiszciplináris alkalmazását, melyen keresztül lehetővé válhat a bonyolult rendszerek változásainak előrejelzése illetve akár befolyásolása is.

Szemlézte: Déri Eszter PhD
Eredeti közlemény: F. Jordan (2009) Children in time: community organization in social and ecological systems. Current Science, 97:1579-1585
Letölthető: http://www.cosbi.eu/templates/cosbi/php/get_paper.php?id=514

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Új kutatási irányvonalak lehetősége nyílik meg

Az elektronikus egészségügyi adatok hozzáférhetősége új kutatási irányvonalaknak nyit utat.

Tovább

Hálózatelemzés és a betegségek hátterének feltárása - Gondolatok

A metabolikus kaszkádok és például a feedforward loop felismerése tovább erősítette azt a szemléletet, hogy az egyes molekulákat (fehérjéket, géneket) nem célszerű egyenként megtanulni, szerepüket értékelni.

Tovább

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Amikor a betegség-ökológia találkozik az ökológiai immunológiával - avagy mi lehet a kapocs a természetes populációban élő szervezetek immunitása és a fertőzések dinamikája között....

Tovább

Intelligens sejthálózatok és az emberi betegségek

Az „egy gén/egy enzim/egy funkció”-elmélethez képest, mely egyenes összefüggést feltételez a geno- és fenotípus között, ma már tudjuk, hogy ennél sokkal összetettebb folyamatok vannak a háttérben. Sokkal többször fordulnak elő hiányos beékelődések, változó génexpressziók, betegség fellépésének különbségei és módosító mutációk, mint azt eddig gondolták.

Tovább