A lokalizált prosztatarákban szenvedő idős férfiak esetében, akiknél a várható túlélés 10 évnél rövidebb, elegendő a megfigyelés, derül ki a Journal of the American Medical Association-ben közölt vizsgálatból. Az erélyes, kuratív kezelés fenntartható a differenciálatlan szövettani képű daganatban szenvedők számára.

A prosztataspecifikus antigén (PSA) szűrésének korszakában egyre több prosztatarákot diagnosztizálnak, és kétségek merültek fel a klinikailag jelentéktelen daganatok erélyes kezelésével kapcsolatban. A lokalizált betegség konzervatív kezelése mellett érvelők a prosztatarák becsült 17%-os élettartam-kockázata és a prosztatarákos halálozás 3%-os kockázata közötti aránytalanságra hivatkoznak (SEER Cancer Statistics Review, 1975-2004, National Cancer Institute, Bethesda, MD, USA.).

Új vizsgálatokra van azonban szükség a konzervatív kezeléssel kapcsolatban, mivel az erre a megközelítésre vonatkozó adatokat nagyrészt még a PSA-szűrés széleskörű alkalmazása előtt gyűjtötték.

A konzervatív kezelés hatásainak tisztázására amerikai szerzők 14 516 férfi prognózisát vizsgálták, akikben lokalizált (T1 vagy T2 stádiumú) prosztatarákot diagnosztizáltak 1992 és 2002 között (tehát a PSA-szűrés elterjedése után). A betegek kezdetben nem részesültek kuratív terápiában (prostatectomiában vagy sugárkezelésben). A diagnózis idején a betegek átlagéletkora 78 év volt, a daganatok 31%-át szűréssel mutatták ki.

A tumorokat a Gleason-pontszám alapján jól, közepesen, illetve rosszul differenciált csoportokba sorolták. Ezekben a csoportokban 8,3%-nak, 9,1%-nak, illetve 25,6%-nak adódott a prosztatarák miatti tízéves halálozás aránya, míg a más okokból bekövetkező tízéves halálozás aránya 59,8%, 57,2%, illetve 56,5% volt a medián 8,3 éves követés során. A férfiak körülbelül 60–83%-a részesült androgéndeprivációs terápiában az elkövetkező tíz évben. Kevesebb, mint 2%-uk kapott kemoterápiát és kevesebb, mint 1%-uk esetében végeztek gerincműtétet vagy sugárkezelést áttét miatt.

A prosztatarák miatti és a más okból bekövetkezett halálozás arányának különbsége azt mutatja, hogy helyes megközelítés lehet a lokalizált prosztatarák konzervatív kezelése olyan idősebb férfiak esetében, akik várható túlélése <10 év. Ebben a vizsgálatban a konzervatívan kezelt prosztatarák miatti tízéves halálozás körülbelül 6%-nak adódott a 65–74 éves, közepesen differenciált betegségben szenvedő férfiak csoportjában, míg a PSA-szűrés elterjedése előtti, hasonló betegcsoportokban ez az arány 15–23% volt.

Számos tényező hozzájárulhatott a jobb túlélési arányokhoz, például a daganat korábbi kimutatása, a betegség túldiagnosztizálása a PSA-vizsgálat eredményeképpen, valamint a jobb egészségügyi ellátás. Mivel ma már bizonyítottan kedvezően alakul a mérsékelten differenciált prosztatarákban szenvedő férfiak túlélési aránya, az agresszívabb, kuratív célú kezelés fenntartható a differenciálatlan szövettani képet mutató daganatban szenvedők számára.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: JAMA 2009 Sep 16; 302:1202.

Kulcsszavak

prosztatarák, Gleason-pontszám, prognózis, halálozás, konzervatív kezelés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább

A pszichoterapeuta mint Nagy Testvér

Gyógyír szorongásra, okostelefonon keresztül

Tovább