TARTALOM

 VISSZA

 


Nem csak a méretétől függ az agy teljesítménye


<b>Nem csak a méretétől függ az agy teljesítménye</b>


 

A különböző állatok agymérete szempontjából óriási különbségek vannak. A méhek agya csak 1 mg tömegű, a bálnák agyának tömege átlagosan 9 kg. Ezzel arányos az idegsejtek száma is. A méhek agyában egymillió sejtnél is kevesebb található, míg a bálnák idegsejteinek száma meghaladja a 200 milliárdot!

Az átlagos emberi agy tömege 1,25–1,40 kg, ez mintegy 85 milliárd idegsejtnek felel meg. Lars Chittka és Jeremy Niven brit kutatók azt vizsgálták, hogy milyen a kapcsolat van az agy nagysága és a gondolkodási képesség között.

Az agyállomány tömegének növekedése bizonyos helyzetekben kétségtelenül növeli a gondolkodási képesség színvonalát is, ám a nagyobb agyméret gyakran csak az idegrendszer bizonyos területeire vonatkozik. Főleg az érzékszerveket kiszolgáló agyközpontok növekedtek azoknál az állatoknál, melyek kiemelkedő érzékszervi képességekkel rendelkeznek, például rendkívüli a látásuk vagy a hallásuk.

Ugyanez vonatkozik azokra az állatokra is, amelyek a többi élőlénynél ügyesebben, pontosabban mozognak. A nagyobb agyterület célja a jobb, megbízhatóbb mozgáskoordináció. A kutatók szerint ezekben az esetekben az agy ténylegesen nem rendelkezik többletfunkciókkal, csak az ugyanolyan funkciójú idegpályák ismétlődnek gyakrabban, mint a többieknél. Ez azt jelenti, hogy az ilyen állati agyban (a látást példaként véve) a látott kép nem különbözik számottevően attól a képtől, melyet a kisebb, de sokkal részletgazdagabb agyterülettel rendelkező állatok látnak.
A méhek parányi agya képes fölfogni, hogy valami azonos-e vagy különbözik, és meg tudja különböztetni a szimmetrikus és a szabálytalan formákat. Ilyen szempontból olyan intelligens, mint például egy kutya, pedig lényegesen kevesebb idegsejttel dolgozza fel ugyanazt az információt.

A nagyobb állatoknak főleg azért kell több agyszövet, mert testük nagyobb mérete miatt több izomsejtnek vagy nagyobb térfogatú szerveknek a szabályozását kell végeznie. A nagyobb agy önmagában tehát nem garantálja automatikusan a gyorsabb, jobb gondolkodást.

Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu

Forrás: Current Biology, R995-R1008, 17 November 2009, doi:10.1016/j.cub.2009.08.023

Kulcsszavak

agy mérete, agy teljesítménye, mozgáskoordináció

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább


Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább


A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább


A pszichoterapeuta mint Nagy Testvér

Gyógyír szorongásra, okostelefonon keresztül

Tovább


<b>Nem csak a méretétől függ az agy teljesítménye</b>