Egy tengeri mikroba génjeinek köszönhető, hogy a japánok egy része képes megemészteni tengeri algák mások számára nem hasznosítható szénhidrátjait.

A Nature április 8-i számában közölt cikk szerint valószínűleg egy tengeri baktériumfajból - amely tengeri ételek fogyasztásával kerülhetett "potyautasként" az emberi szervezetbe - adódtak át bizonyos algaemésztő enzimeket kódoló gének az emberi bélcsatornában élő baktériumoknak. Ezek az enzimek lehetővé teszik például a szusikedvelők által noriként ismert, a Porphyra genusba tartozó vörösalgák szénhidrátjainak megemésztését.

Bár hasonló géntranszferre más esetekben is lehet gyanakodni, ez az első nyilvánvaló példa arra, hogy egy bélbaktérium a táplálékkal felvett baktériumoktól "elorzott" gének segítségével új tápanyagforrás hasznosítását tette lehetővé az ember számára.

Az emberi bélcsatornában számos olyan baktériumtörzs él, amely képes lebontani az emberi enzimek számára hozzáférhetetlen növényi szénhidrátokat. Japánban, ahol az emberek naponta átlagosan 14 g tengeri algát fogyasztanak, sok ilyen típusú szénhidrát taláható a Porphyra-algákban, amelyekbe a szusitekercseket csavarják, és amelyek számos leves és saláta alapanyagai.

Az Université Pierre et Marie Curie kutatói által felfedezett algaemésztő enzimek, a béta-porfiranázok ezeket a szénhidrátokat képesek hasítani. Ez az enzimcsalád tengeri baktériumfajokra jellemző, egy béta-porfiranázt kódoló gént azonban kimutatták egy emberi bélbaktériumban, a Bacteroides plebeius-ban is, kizárólag olyan emberek bélcsatornájában, akik japán felmenőkkel rendelkeznek. A DNS-szekvencia elemzése alapján a kutatók arra jutottak, hogy az algaemésztő enzim génje egy tengeri baktériumtörzsből került át az emberi bélrendszerbe.

A táplálékkal elfogyasztott baktériumok tehát hasznos genetikai anyagként szolgálhatnak a bélbaktériumok számára. Ám - ahogy a szerzők megjegyezték - a fejlett világ lakóinak egyre kisebb az esélyük a hasonló genetikai "kincsvadászatra", ahogy étrendünk egyre sterilebbé válik. Ez az ára annak, hogy a világ nagy részében jelentősen csökkent a táplálékok közvetítette betegségek veszélye.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature 2010; 464, 908–912

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább

A pszichoterapeuta mint Nagy Testvér

Gyógyír szorongásra, okostelefonon keresztül

Tovább