A parlament egészségügyi bizottsága szerdai ülésén a 2011-es költségvetést megalapozó törvények, valamint az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat vitatta meg. Tizenhárom jogszabály 109 paragrafusának megváltoztatását kezdeményezi az egészségügyi vezetés az Országgyűlésben. A képviselők jövő héten szerdán, általános vita keretében foglalkoznak majd a salátatörvénnyel, mivel az országgyűlés egészségügyi bizottságának tagjai Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, és helyettese, Cserháti Péter beszámolója után, egyetlen MSZP-s ellenszavazat mellett vitára alkalmasnak találták a javaslatot.

„Mély depresszióban vettük át az egészségügyet, az előbukó csontvázhalmaz korlátozta a cselekvésünket” – kezdte az ülésen Szócska Miklós. A jövő évi költségvetés, a vitairatként kialakított Semmelweis Terv, és az általános vitára bocsátott törvénymódosítások együttesen szolgálják majd, hogy 2011. a fenntarthatóság éve legyen az egészségügyben. Legfontosabb elemek a kapacitásátrendezés, a dereguláció, az ellátási kötelezettség kivezetése, a patikák létesítésének, működtetésének feltételrendszere.

Cserháti Péter helyettes államtitkár többek között elmondta, kivonják a gyakorlatból a részleges térítési díjat. Változik a jogsértés esetén a szolgáltatókra kiszabható büntetések mértéke, amely ezután nem lesz egységes. Csalás esetén marad a 150%-os mérték, a protokoll megsértése esetén 100, míg adminisztrációs hiba esetén csak 20%-os lesz a szankció mértéke.
Az uniós jogharmonizáció kívánja meg azt a módosítást, mely szerint március 31-től nem lehet gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket forgalmazni, ezek kivonása fokozatos lesz, 2013. április 1-ig kell eladni azt, ami jelenleg még a boltokban van. Korábbi ombudsmani ajánlásnak tettek eleget annak lehetővé tételével, hogy a gyed visszaállításával a pénzbeli ellátást visszamenőleg is igényelhetik majd az anyák.

Megszüntetik azt a korábban sokat kritizált gyakorlatot, amely szerint az orvosok nem írhatnak fel maguknak vagy családtagjaiknak gyógyszert (pro fam), illetve gyógyászati segédeszközt, ezek rendelésére a jövőben lehetőség lesz a szakvizsgának megfelelően. Azonban a szakorvosi kompetenciákat a praxisközösségek kialakítása miatt is meg kell becsülni – mondta később Cserháti. Nem kerül feloldásra azonban a CT-re való beutalási tilalom, oda továbbra is csak szakrendelő utalhatja be a beteget.

Több módosítás érinti a gyógyszerforgalmazást. Patikaalapításra 4500 fős ellátási terület esetében pályázni kell, 500 lakosnál kisebb települések ellátását fiókgyógyszertárakkal oldanák meg, s egyelőre maradnának a háziorvosoknál a kézi gyógyszertárak. A patikavolumenről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vezetne nyilvántartást, ahogyan ez az intézmény vizsgálná félévente a feltételek meglétét is. A patikus 50+1%-ban lenne tulajdonosa a gyógyszertárának, ám ezt a részt a dolgozók együttesen is tulajdonolhatnák. A tulajdonosi kört 2014. január 1-től kell megteremteni, a módosításoknak köszönhetően azonban kizárják a gyógyszergyártókat, kereskedőket és az offshore cégeket.

A betegutak átszervezése is megindulhat, a régiós bontás megszűnik, a háziorvosi területi egységek mentén történik ezután a beutalás. A kapacitásmódosításnak köszönhetően régiókon átnyúló lesz a lefedettség. A módosításoktól várják a képzési rendszer hatékonyságának és az erőforrás monitoring rendszerének javulását is.

A közigazgatási átszervezés miatt a katasztrófa-egészségügyi ellátás kikerül az ÁNTSZ felügyelete alól, s a megyei kormányhivatalokhoz kerül majd, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) hatósági jogkörei is módosulnak, azonban itt az adminisztrációban egyszerűsítenek.

A szakállamtitkárság beszámolója után Garai István Levente (MSZP) felvetette, hogy korábban a kapacitáselosztás területén a szakmai megállapodásokat sok esetben felülírta a politika, ám az új, komplett kapacitástelepítés problémát okozhat. Kiss Sándor (Jobbik) viszont úgy vélte, a törvénymódosítások a szociálliberális kormány által elkövetett hibák kiköszörülésére és tűzoltásra alkalmasak, de szerinte szükség lesz újabb, a gyógyszerellátást szabályozó, részletes törvényre. Jelezte: szerinte a gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos hazai szabályozás korábban sem volt rossz.

Míg a grémium Jobbikos alelnöke, Gyenes Géza „megfelelő kiindulási alapnak” nevezte a módosítási javaslatokat, ugyanakkor a költségvetés ismeretében kevesellte a módosításokat, addig Szilágyi László (LMP) azt mondta, „a Fidesz új jogalkotási kultúrát ígért, így az ilyen salátatörvényeknek nincs létjogosultsága.”

Gyenes több adminisztrációs teher megszüntetését várta volna a törvénymódosításoktól, ezek a könnyítések „pénzbe nem is kerülnének”. Felvetette azt is, hogy az orvosok ügyeletben töltött önkéntes munkáját nem számítják be a nyugdíjalapba, hiszen ezek a kórházak elszámolásában nem is mutatkoznak meg. Nagy Kálmán (KDNP) szerint a törvénymódosítások számos problémát kezelnek, azonban nyitva is hagynak egyes kérdéseket. Ahhoz a véleményéhez Mikola István elnök is csatlakozott, hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) alkalmatlanok voltak a rájuk rótt feladatra.

„Nem kerül sor az egészségügy megmentésére 2011-ben” – ezt már Kovács Tibor (MSZP) mondta, hozzátéve, hogy az általános indoklás köszönőviszonyban sincs a törvényjavaslatokkal, az egészségügyi dolgozók problémáit pedig nem oldják meg a törvénymódosítások. Kérdésként merült fel részéről, hogy a többletfizetéssel megkerülhetőek-e a várólisták, illetve hogyan képzeli az egészségügyi vezetés a patikatulajdonosi áttérés technikai folyamatát, különösen a pályakezdő gyógyszerészek esetében. Szerinte egyébként nem kellett volna megszüntetni a kórházakban és rendelőintézetekben kiadott elszámolási nyilatkozatokat, a beteg ugyanis ezekből tudta meg, milyen ellátást kapott és mennyiért.

A bizottsági tagok felvetéseire és kérdéseire válaszolva Szócska azt mondta, az átalakítások tempójáról sok, módszerességéről kevés szó esik, pedig „mi módszeresen másszuk meg a hegyet”. Új fogalomrendszer épül, fundamentális munka folyik, az egészségügy megmentésén dolgoznak. A RET-ekkel kapcsolatosan úgy reagált, az új igazgatási rendszernek valós jogosítványa lesz majd a kapacitáselosztásokkal kapcsolatosan, s Cserháti Péter is azt ígérte, a jelenlegi, kaotikus regionális kapacitásszabályozás megszűnik, de az uniós jog miatt a régióknak is működniük kell.

A gyógyszerellátás kapcsán a tárca álláspontja az volt, hogy bár a liberalizáció miatt volt szubjektív hozzáférés-javulás, de egy kisvárosi patika nem tudta kitermelni még az ügyeleti díjakat sem. Minden gyógyszerpiaci szereplő szerint komoly szabályozásra van szükség a területen.

Az alapellátás területén azért nem léptek még törvényjavaslatokkal, mert ez a terület forrásigényes a fiatalok beléptetése, s az idősebb kollégák kilépése miatt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrzési kultúrája és gyakorlata a tárca szerint is sürgős átvizsgálásra szorul. A beteg, amennyiben kéri, a jövőben is megkaphatja majd az ellátási számláját. A kamarai törvényt a közigazgatásért felelős minisztériummal való egyeztetés után, egyéni képviselői indítványként fogják a Ház elé terjeszteni.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább

A pszichoterapeuta mint Nagy Testvér

Gyógyír szorongásra, okostelefonon keresztül

Tovább