Logikus feltételezés, és több vizsgálatban bizonyítást is nyert, hogy az élénkebb társas élet és az ehhez szükséges kognitív funkciók rendszeres használata segít az agy normális működőképességének megőrzésében.

Most finnországi kutatók a British Medical Journalben közölték eredményeiket az 50 éves, dementiában nem szenvedő személyek családi állapota és a dementia későbbi kialakulása közötti összefüggésről.

Az alanyokat 50 éves korban, majd két évtizeddel később vizsgálták meg. A családi állapotukat a következő négy kategóriába sorolták:
– házas vagy élettárssal együtt élő,
– elvált vagy házastársától külön élő,
– egyedül élő („szingli”),
– özvegy.

A dementia szempontjából legnagyobb kockázatúak azok a résztvevők voltak, akik hordozták az apolipoprotein E e4 alléljét, és özvegyek vagy elváltak voltak 50 éves korban és a követési vizsgálat alkalmával is. Ugyancsak statisztikailag szignifikánsan nagyobb volt a dementia kockázata az összes, 50 évesen nem házas (vagy élettárssal együtt élő) személy csoportjában.

A cikket kísérő szerkesztőségi közlemény szerzőjének véleménye szerint a dementia primer prevenciójának kitűnő módja lehet az alapellátásban a középkorú, nem házas személyeket, de leginkább az özvegyeket buzdítani a „a társas életük élénkítésére”.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

BMJ 2009; 339:b2462.

BMJ 2009; 339:b1690.

Kulcsszavak

dementia, családi állapot, házasság, társas élet

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább

A pszichoterapeuta mint Nagy Testvér

Gyógyír szorongásra, okostelefonon keresztül

Tovább