|
TARTALOM
Megalázó hálapénzrendszer A hazai orvosok jelentős többsége megalázónak tartja a hálapénz rendszerét- olvasható a kutatásban. A Szinapszis Kft. 2009 őszén készített felmérést arról, hogyan vélekednek a hazai orvosok a hálapénz problémájáról. A téma intimitása miatt a kutatás módszertana online, önkitöltős kérdőíves kutatás volt. A kitöltők száma és a kitöltési idő rövid hossza alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az orvosok érdeklődve fogadták a témával kapcsolatos kérdéssort. Kevesebb, mint egy hét alatt összességében 541 orvos töltötte ki a kérdőívet, 26 százalékuk háziorvosként, 74 százalékuk pedig szakorvosként praktizál. A kutatás bár nem volt reprezentatív, a minta kellően nagy ahhoz, hogy az eredmények megfelelően értékelhetők legyenek. A kitöltők orvosi szakok szerinti eloszlása pedig igen jól megközelíti a teljes orvosi populáció szakterületek szerinti eloszlását. A háziorvosokon kívül összesen 18 szakmai csoport vett részt a kitöltésben, legnagyobb arányban belgyógyászok, kardiológusok, nőgyógyászok és pszichiáterek. A magyar egészségügy egyik neuralgikus pontja a hálapénz problémája, mely folyamatosan foglalkoztatja a közvéleményt és a szakmát. A probléma megszüntetésére ról egyelőre kevés konkrét lépés történt. A közsajtó jellemzően a betegek oldaláról mutatja be a mindennapi gyakorlatot, holott a szakmának is igen határozott véleménye van a hálapénzről – írja a kutatás. A Szinapszis Kft. egy a témában készített felmérése rámutat: az orvosok közel kétharmada (57 százalék) az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a hálapénzt, további 6 százalékuk véli úgy, hogy az állam a betegekkel pótoltatja az orvosok fizetését. Igen jelentős azon orvosok (43 százalék) aránya, akik megalázónak tartják a beteg által adott pénzt, és 17 százalékuk egyáltalán nem ért egyet vele. Minden tizedik orvos szerint a hálapénz az egészségügyi rendszer hibája, de egyben összetartója is, és ennél fogva mindig a rendszer szerves része marad. További problémaként élik meg az orvosok, hogy a paraszolvencia gátolja az egészségügyi rendszer normális működését, torzítja az orvostársadalomról alkotott véleményt illetve az orvos-beteg kapcsolatot (10 százalék). A háziorvosok és szakorvosok véleménye között nincs számottevő különbség. A paraszolvencia jelenlétét a legtöbb orvos (36 százalék) azzal magyarázza, hogy a betegek valóban hálájuk kifejezéseként adják, míg 10-ből 3 orvos szerint általános az a gondolkodás, hogy pénzzel bárhol előnyt lehet szerezni, így a betegek az egészségügyi szolgáltatás területén is élnek ezzel az eszközzel. A válaszadó orvosok 20 százaléka van azon a véleményen, hogy a betegek nem bíznak abban, hogy egyébként megfelelő szintű ellátásban, figyelemben részesülnének, és ezt pénzzel próbálják „kiharcolni”. A kutatás egyértelműen rámutat: a hálapénz problémájának megoldására az orvosok akár több alternatívát is elképzelhetőnek tartanak, és a paraszolvencia rendszerének fenntartása döntő többségüknek egyáltalán nem érdeke. Az első és legfontosabb eszköz a hivatalos bérek emelése (87 százalék) lenne, ezt 10-ből 9 orvos megemlíti. Minden második doktor a többszintű biztosítási rendszer bevezetésében látna megoldást, vagyis egy olyan rendszerben, amelyben a páciens a TB járulék ellenében alapszintű ellátást vehetne igénybe, míg az emelt szintű ellátásért – mint ahogyan más szolgáltatási területeken ez egyébként is bevett gyakorlat – meghatározott plusz összeget lenne köteles kifizetni a beteg. A válaszadó orvosok – főként szakorvosok - egynegyede a kórházak finanszírozásában, az ahhoz kapcsolódó beruházásokban, fejlesztésekben látna megoldást, míg 15 százalékuk (a háziorvosok közel 30 százaléka (!)) a vizitdíj újbóli bevezetésétől remélné a helyzet javulását. A hálapénz-bevétel hivatalossá tételét, vagyis számla ellenében történő elszámolását csak néhány orvos tartja megoldásnak. A paraszolvencia megoldását illetően sok orvos válaszában megjelent a beteg felelősségvállalásának problémája is. A rossz betegcompliance, az orvosi javaslat ellenére tovább folytatott egészségtelen életmód, bár közvetlen költséget nem jelent, közvetetten mégis az állam, az egészségügyi rendszer és a beteg pénztárcáját terheli. A hálapénz elfogadását illetően az orvosok 10 százaléka soha nem fogad el, döntő többségük (81 százalék) azonban igen, de nem minden esetben. A tanúsított hozzáállást alapvetően a beteg szociális helyzete (70 százalék) és a betegség jellege (30 százalék) határozza meg. A probléma gyakorlati oldalát tekintve kórházi osztályon, klinikán a betegek átlagosan 30 százaléka ad kisebb-nagyobb összeget az orvosnak. Járóbeteg szakrendelőben, ambulancián ez az arány 10 százalék körül alakul, de még a magánorvosi rendelésen is előfordul (a betegek átlag 5 százalékánál), hogy az ellátásért hivatalosan, számla ellenében fizetett díjon felül a páciens további összeget ajánl az orvosnak (!). A háziorvosi rendelőkben megforduló betegek alig 10 százaléka ad pénzt a doktornak. Az egészségügyi dolgozók bérhiányát a lakosság is érzi. A Szinapszis Kft. egy a közelmúltban készített reprezentatív lakossági kutatása rámutat: a laikusok 88 százaléka támogatná az egészségügyben munkát vállalók díjazásának növelését, a felnőtt magyarok 20 százaléka ezen belül akár az 50-100 százalékos béremelést is helyeselné. Ami a hálapénz-adási szokások változását illeti, az érintettek csökkenésről számolnak be. A válaszadók kétharmada (főként háziorvosok) érzékeli úgy, hogy az elmúlt 2 évben mind a paraszolvenciát adó betegek aránya, mind annak összege csökkent. Ez utóbbi átlagosan 30 százalékkal. Forrás: Szinapszis |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért 
Tovább
Az MRSA járványtanának törvényszerűségei "Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen
Tovább
A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
