|
TARTALOM
A problémás D-vitamin Napozás, pótlás, melanoma  A megfelelő D-vitamin-szint alapvető jelentőségű az egészség szempontjából, az optimális vérszintjéről és ennek elérésé módjairól a közelmúltban több közleményben is foglalkoztak. A D-vitamin három forrásból juthat a szervezetbe: a táplálkozással, vitaminpótlással és napfény hatására. Az utóbbit a bőrgyógyászok nem helyeslik, mivel az ultraibolya sugárzás növeli a bőrrák kockázatát. De akkor vajon elegendő-e a táplálékkal bevitt D-vitamin? Milyen gyakori a D-vitamin-hiány? Az Amerikai Egyesült Államokban végzett egyik nagy epidemiológiai vizsgálat, a National Health and Nutrition Examination Survey [1] eredményei szerint a D-vitamin-hiány nem csak gyakran fordul elő, hanem ráadásul egyre gyakrabban. A 25-hidroxi-kolekalciferol vérszintjét mérték 1988–1994 között és 2001–2004 között. Kórosan alacsonynak tekintették a 10 ng/ml alatt koncentrációt. Az 1988–1994 közötti időszakban a vizsgált személyek 2%-ánál találták alacsonynak a vitamin szintjét, viszont a 2001–2004 közötti időszakban már 8%-ukban. A lakosság összes alcsoportjában nőtt a D-vitamin-hiány gyakorisága, az afroamerikai származásúak körében például 9%-ról 29%-ra, a 40 év fölötti, fehér bőrű nők csoportjában pedig 4%-ról 11%-ra. Az eredmények felvetik a kérdést, hogy vajon miért csökken az egész lakosság D-vitamin-szintje. Csökken a bevitel, vagy nő a lebomlás sebessége? Az étkezési szokások megváltozása okozza-e a vitaminhiány terjedését, és ez vajon miért érinti nagyobb mértékben az afroamerikaiakat? Néhány választ talán megadnak a Framingham Heart Study résztvevői körében végzett viszonylag nagy esetszámú vizsgálat eredményei [2]. 1996–2001 között több mint 1000 alany esetében meghatározták a szérum D-vitamin-szintjét, és kérdőívvel felmérték a táplálékkal és a vitaminpótlás formájában bevitt D-vitamin mennyiségét is. A nagyobb vitaminbevitel erősen szignifikáns összefüggésben állt a megfelelő (>15 ng/ml-es) vérszinttel. Megállapították azt is, hogy a 15 ng/ml-nél alacsonyabb D-vitamin-szint növelte a cardiovascularis betegségek kockázatát (a kockázati hányados 1,6 volt az ennél magasabb vérszintű alanyokhoz képest). A D-vitamin másik fontos forrása a napfény. Ultraibolya sugárzás hatására a bőrben az inaktív 7-dehidro-koleszterinből D-vitamin szintetizálódik. Ezért gyakran a szabadban töltött idő csökkenését és a napvédő krémek fokozott alkalmazását teszik felelőssé a D-vitamin-hiányért. A bőrrák előfordulási gyakoriságának alakulása alapján viszont nem arra lehet következtetni, hogy egyre kevesebb UV-sugárzás érné a bőrt! Ráadásul ez nem magyarázná, hogy miért nőtt a D-vitamin-hiány gyakorisága olyan nagy mértékben a sötét bőrszínűek körében, akik közül csak kevesen használnak egyáltalán napvédő krémet. A napfény igen hatásos lenne a D-vitamin-hiány megszüntetésében, de növeli a melanoma kockázatát. Egy másik új közleményből további adatok nyerhetők, amelyek tovább bonyolítják a képet. A napfény, a D-vitamin és a melanoma közötti bonyolult összefüggés A helyzetet az bonyolítja, hogy a D-vitamin esetleg védő hatást fejt ki a melanomával szemben. Ezt vizsgálták részletesebben az Annals of Epidemiology-ban közölt vizsgálat szerzői [3]. A D-vitamin melanomával szembeni védő hatására kísérletes és epidemiológiai adatok is utalnak. A primer melanomák sejtjein találhatók D-vitamin-receptorok, és a melanomasejtek in vitro tenyészetéhez adott D-vitamin gátolja a sejtek szaporodását, differenciálódásra késztetve őket. A D-vitamin immunmoduláns hatása pedig befolyásolhatja az immunrendszer tumorellenes válaszát. A D-vitamin-receptor két polimorfizmusáról kimutatták, hogy befolyásolja a melanoma kockázatát – függetlenül a napfény-expozíciótól és a vitamin vérszintjétől. Az egyik mutáció csökkenti a D-vitamin-receptorok érzékenységét, és növeli a melanoma kockázatát; a másik mutáció növeli receptorok számát, és csökkenti a melanoma kockázatát. A D-vitamin-fogyasztás és a melanoma incidenciája között is találtak összefüggést, bár csak egyetlen vizsgálatban. A D-vitamin protektív hatása mellett szól az is, hogy a krónikus napfény-expozíciónak kitett betegek nem a leginkább veszélyeztetettek a melanoma szempontjából, továbbá nem sikerült eddig kimutatni, hogy a napvédő krémek csökkentenék a melanoma kockázatát, valamint a gyakran szoláriumozó személyek melanomakockázata emelkedett (a szoláriumok fénycsövei kevés UVB-sugárzást bocsátanak ki, pedig ez szükséges a D-vitamin képződéséhez). Tehát vannak adatok a D-vitamin védő hatására, de ezek jelenleg valószínűleg nem elég erősek ahhoz, hogy módosítsuk a túlzott napozás elkerülésére vonatkozó ajánlást. A D-vitamin-bevitel további lehetősége a vitaminpótlás, de sajnos ennek hatásosságával kapcsolatban is felmerültek kétségek. Hatásosak a D-vitamin-pótló készítmények? A D-vitamin daganatmegelőző hatása miatt az American Society of Clinical Oncology a D-vitamin-hiányos, emlőrákban szenvedő betegeknek napi 400 NE D-vitamin-pótlást javasol. Az egyik vizsgálatban emlőrák miatt adjuváns kemoterápiában szenvedő betegek csoportjában tanulmányozták, hogy napi 400 NE D-vitamin adásával helyreállítható-e a vitamin normális vérszintje. Az alanyok medián D-vitamin-szintje 17 ng/ml volt, és 74%-ukban nem érte el a szerzők által a vitaminhiányos állapot határértékeként definiált 20 ng/ml-t. Egy évnyi D-vitamin-pótlás után alig változott az alanyok D-vitamin-ellátottsága: a vitamin medián vérszintje csupán 19 ng/ml-re emelkedett, és csak 60%-ra csökkent a D-vitamin-hiányos csoportba eső betegek aránya. Az afroamerikai származású nők csoportjában volt a leggyakoribb a D-vitamin-hiányos állapot a kezelés előtt, és ebben a csoportban sikerült a leggyakrabban elérni a kezeléssel a normális vérszintet. Még nem tudjuk, mekkora dózisú D-vitamin-pótlás szükséges a csontritkulás megelőzéséhez, sem a rosszindulatú daganatok és az egyéb szövődmények kockázatának csökkentéséhez. És ezzel még nem ér véget a D-vitaminnal kapcsolatos új eredmények, kérdések és válaszok sora. Összegyűjtöttünk néhány közleményt, amelyek szerzői további nézőpontokból világítják meg a kérdést. Nem javasolt a napfény-expozíció a D-vitamin-termelődés elősegítésére – az American Academy of Dermatology állásfoglalása D-vitamin-szintek idősekben (az Amerikai Egyesült Államokban) D-vitamin-szintek idősekben (Hollandiában) A csecsemők és a kisgyermekek körében gyakori a D-vitamin-hiány A D-vitamin-hiány összefüggésben áll a solaris dermatosissal A D-vitamin és az emlőrák kockázata közötti összefüggés a hormonreceptor-statustól függően Az alacsony D-vitamin-szint növeli a csípőtáji törések kockázatát menopauza utáni nőkben A D-vitamin-hiány növeli a szívinfarktus kockázatát férfiak körében A D-vitamin és a halálozás A D-vitamin és a sclerosis multiplex közötti vitatott összefüggés A D-vitamin szerepe a nem specifikus fájdalom kockázatában Csökkenti a korai D-vitamin-pótlás az 1-es típusú diabetes kockázatát? A szérum alacsony D-vitamin-szintje és a cardiovascularis kockázat közötti összefüggés Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Források: 1. Arch Intern Med 2009 Mar 23; 169:626. 2. Circulation 2008 Jan 29; 117:503. 3. Ann Epidemiol 2009 Mar 17 [előzetes elektronikus közlés] 4. J Clin Oncol 2009 May 1; 27:2151. 5. J Clin Oncol 2009 May 1; 27:2117. Kulcsszavak D-vitamin, bőrrák, napozás, vitaminpótlás, hiány következményei |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért 
Tovább
Az MRSA járványtanának törvényszerűségei "Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen
Tovább
A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
