TARTALOM

 VISSZA

 


A prostatarák antiandrogén kezelése növeli a halálozást?




 

Az androgéndeprivációs terápia (ADT) és a külső sugárforrásból végzett radioterápia kombinációja kedvezően befolyásolja a daganatspecifikus és a teljes túlélést a prostatarákban szenvedő, nagy kockázatra utaló jellemzőkkel terhelt férfiak esetében. Újabb eredmények viszont összefüggést mutatnak az ADT alkalmazása és a súlyos nemkívánatos események, például az inzulinrezisztencia kialakulása és a cardiovascularis eredetű halál többletkockázata között.

A szerzők azt értékelték, hogy a neoadjuváns ADT mennyiben befolyásolja a prostatarákos férfiak összhalálozását. Retrospektíven áttekintették 5077, nem válogatott beteg adatait (medián életkoruk 69,5 év), akik T1–3, N0, M0 stádiumú betegség miatt brachyterápiában részesültek egyetlen orvosi rendelésen 1997 és 2006 között.

A férfiak körülbelül 52%-ának az anamnézisében nem szerepelt társbetegség, 43%-ukban állt fenn a coronariabetegség egy kockázati tényezője, és 5%-uk szenvedett ismert coronariabetegségben. A brachyterápiát önmagában alkalmazták 4522 esetben (89%), 555 beteg (11%) kapott kiegészítő radioterápiát külső sugárforrásból, mert esetükben fennállt az extraprostaticus terjedés veszélye. Neoadjuváns ADT-t (luteinizálóhormon-releasing hormon-agonista plusz antiandrogén) 1521 beteg (30%) esetében alkalmaztak medián négy hónapig, hogy a prostata olyan méretűre zsugorodjon, hogy lehetővé váljon a brachyterápia.

Az elemzés idejéig 419 beteg halt meg: 200 nem szenvedett társbetegségben, 176 esetében volt jelen a coronariabetegség egy kockázati tényezője, és 43 szenvedett ismert coronariabetegségben. A neoadjuváns ADT alkalmazása annak hiányához képest csak a coronariabetegségben szenvedők esetében állt összefüggésben az összhalálozás nagyobb arányával (26,3% vs. 11,2%, p=0,04) a medián 5,1 éves követés során, viszont nem befolyásolta a túlélést egy cardiovascularis kockázati tényező jelenléte esetén, ha társbetegség nem volt jelen (medián követés 5,0 év, illetve 4,4 év).

A nem áttétes prostatarákban történő alkalmazásával ellentétben az ADT plusz külső sugárforrásból végzett radioterápia 1. szintű bizonyítékok szerint előnyösen befolyásolja a kedvezőtlen kockázati jellemzőkkel terhelt betegek betegségspecifikus és a teljes túlélését, jóllehet ezt 2-3 éves kezelés esetén igazolták (ami jelentősen hosszabb időszak, mint ebben a vizsgálatban). A vizsgálat eredményei alapján indokolt az ADT kockázatainak és előnyeinek a gondosabb mérlegelése, ha jelen vannak a coronariabetegség kockázati tényezői.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: JAMA 2009 Aug 26; 302:866.


Kulcsszavak

prostatarák, androgéneprivációs terápia, cardiovascularis társbetegségek, halálozás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább


Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább


A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább


A pszichoterapeuta mint Nagy Testvér

Gyógyír szorongásra, okostelefonon keresztül

Tovább


A prostatarák antiandrogén kezelése növeli a halálozást?