A cirkadián ritmus során bekövetkező vérnyomás ingadozás nem növeli a reggel bekövetkező szívroham bekövetkezésének valószínűségét – olvasható a Circulation hasábjain.

Korábbi munkákból ismert, hogy a napi vérnyomás-ingadozás a szervezet belső óráját biztosítja: megállapították, hogy a vérnyomás napi csúcsértéke este 9 órára tehető, mely független a fizikai aktivitástól, illetve magatartásbeli tényezőktől. Az is régóta ismert, hogy a magas vérnyomás növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Steven A. Shea (Harvard Orvosi Egyetem, Boston) és munkatársai ugyanakkor megállapították, hogy a vérnyomás legalacsonyabb értéke a késő reggeli órákban mérhető. Ez azt jelenti, hogy a vérnyomás cirkadián ritmusa nem hozható kapcsolatba a reggeli szívrohamként ismert jelenséggel.

A kutatók három vizsgálati protokollt alkalmaztak, melyeket három csoportban végeztek el. Mindegyik ugyanazt az eredményt adta. A vizsgálatban résztvevő, vérnyomásbetegségben nem szenvedő 28 önkéntes korábban két-három hétig meghatározott rendben töltötte napi ritmusát: 16 órás ébrenlétet 8 órás követett. A laboratóriumban, standard körülmények között két napot töltöttek el ugyanezen ciklus szerint – ezáltal függetlenedtek a tesztalanyok a környezeti, és magatartási tényezőktől.

A három protokoll alatt a kutatók szórt megvilágítást alkalmaztak. Az első csoport 38 órás folyamatos ébrenlétre volt ítélve. A másodiknál 196 órás deszinkronizációt írtak elő, 28 órás ciklusokban, melyből 18 óra 40 percet ébren, 9 óra 20 percet álomban kellett tölteni. A harmadik csoport 240 órás deszinkronizációnak volt kitéve, 20-20 órás ébrenléti/alvási periódus váltotta egymást. Mindhárom esetben mérték mind a szisztolés, mind a magas (magas, illetve alacsony) vérnyomásértéket.

A kutatók mindhárom esetben hasonló vérnyomás-mintázatot mértek, ami függetlennek bizonyult mind a szimpatikus idegrendszer aktivitásától, mind más, szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő cirkadián tényezőktől. Vagyis kizárólag a vérnyomás cirkadián kiugrásaival nem lehet megmagyarázni a reggeli szívinfarktusokat, azt befolyásolják környezeti tényezők, illetve a fizikai aktivitás. Mindazonáltal a mechanizmusnak az este bekövetkező szívrohamban lehet szerepe.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2009; 19(06-07) A melatonin, az alvás és a cirkadián ritmusok: elméleti megfontolások és kronofarmakológiai alklamazások



Nyári nyomáscsökkenés



Az anyák agyvérzése a lányok szív-érrendszeri betegségének jele lehet

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább