Új sebészeti eljárással, a világon az elsők között agyi pacemakert ültettek be a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján és Neurológiai Klinikáján epilepszia kezelésére.

Az egyik amerikai cég hazai leányvállalata által Magyarországon alkalmazott eszköz egy új terápiás lehetőséget jelent a közel hatvanezer magyarországi epilepsziás beteg jelentős részének.

Az új eljárás egy neurostimulátort alkalmaz, mely szigorúan szabályozott elektromos impulzusokkal ingerli az agy egy precízen célzott területét. A klinikailag bizonyított eljárás jelentősen csökkenti a görcsrohamok gyakoriságát a gyógyszeres kezelésnek ellenálló, részleges görcsrohamokkal járó epilepsziában szenvedő felnőttek esetében. Az új eljárással célzottan stimulál egy agyterületet, a talamusz elülső magcsoportját. A talamusz, melyet az agy központi ingerülettovábbító állomásának tekintenek, szorosan kapcsolódik az agy azon részeihez, ahol a rohamok kezdődnek. Kutatások igazolják, hogy ennek a területnek a
stimulálása csökkenti a rohamok gyakoriságát. A terápiát 1993 óta alkalmazzák, és a azóta folyamatosan fejlesztik a terápiát, hogy minél több betegség kezelésére megoldást nyújtsanak. A kezelés a gyógyszeres kezelésnek ellenálló, másodlagosan generalizált, vagy anélküli, részleges görcsrohamokkal járó epilepsziában szenvedő felnőttek esetében javallott kiegészítő kezelés. A másodlagosan generalizált epilepszia az agy kis és jól meghatározott területéről induló roham az agy többi területére is átterjed, eszméletvesztést és az egész testen észlelhető görcsrohamot okozva.

„A múlt héten két betegen hajtottunk végre sikeres beültetési eljárást (2011. márc. 1. hete - a szerk.) és az eddigi adatok alapján elmondható, hogy mindkét beteg jól van, aktív kezelésük áprilisban kezdődik el. A műtétet követő ellenőrző vizsgálatok az elektródák helyzetének tökéletes pozícióját mutatták. A jövő hónapban egy újabb beteg vár műtétre, aki nagy várakozásokkal tekint a műtét elé” - mondta Dr. Balás István és Dr. Janszky József a beavatkozás kapcsán.


A kezelés során egy speciálisan képzett idegsebész ülteti a beteg testébe. Az eljárás során különleges képalkotási eljárással figyelik a beteg agyát, hogy lokalizálják a stimulálandó agyterületet. Erre a területre vékony, szigetelt elektródákat ültetnek be. Ezeket az elektródákat külső hosszabbító-vezetékekkel csatlakoztatják a neurostimulátorhoz, melyet általában a beteg mellkasába, a bőr alá ültetnek be.


A terápia eredményességét vizsgáló klinikai kutatássorozat eredménye: az epilepszia kapcsán 8,2 százalék (110 betegből 9) volt a nem kívánt hatások aránya, melyek nagy része spontán, vagy a stimulációs paraméterek megváltoztatásával elmúlt. A leggyakoribb ilyen nem kívánt
hatások voltak, hogy az elektródák nem a stimulálandó területre kerültek beültetésre (8 százalék), illetve, hogy a beültetett eszköz körül fertőzés alakult ki (7 százalék). Nem történt az eszközzel kapcsolatos haláleset, illetve az epilepszia által kiváltott hírtelen halál előfordulása megegyezett a súlyos epilepsziában szenvedő betegek azonos méretű populációjában tapasztalható arányokkal. Mellékhatásai nem állandóak, és általában az
idő előrehaladtával teljesen megszűnnek. A leggyakoribb mellékhatás a végtagbizsergés (parasztézia), mely a beültetésen átesett betegek 18 százalékát érintette. Ez a legtöbb esetben a stimulátor újraprogramozásával megszűnt.
A terápiában részesülő betegek depresszióról és memóriakárosodásról számoltak be, azonban közvetlen összefüggés nem állapítható meg.


A technológiát elsőként a Parkison-kórral kapcsolatos mozgásszervi rendellenességek esetében alkalmaztak; ennek keretében világszerte több mint 80.000 beteg részesült a
kezelésben 20 évvel ezelőtti bevezetése óta.

A kezelést 1993 óta engedélyezik Európában, amikor a mély agyi stimulációt elsőként az esszenciális remegés kezelésére hagyták jóvá. Azóta a kezelés megkapta a CE jelzést (az Európai Unió által kiadott termékminősítést) a Parkinson-kór (1998), az elsődleges disztónia (2003) a kényszerbetegség (2009), és legújabban az epilepszia (2010) kezelésére is.

Kapcsolódó anyagok: Nagyobb jelentőséget az epilepszia kutatásának!




Fejlődési rendellenesség és epilepszia gyógyszerek



Ideggyógyászati Szemle - 2009; 62(11-12) Új nézőpontok a generalizál epilepsziák szemléletében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább