Az akut hasi fájdalommal jelentkező betegek esetében a fizikális, majd ultrahang- és esetleg hasi röntgenvizsgálat sokszor nem elegendő a diagnózis felállításához, de még a sürgősen kezelendő kórképek kizárásához sem.

A fizikális vizsgálat után azonnal elvégzett hasi CT-vizsgálat sokat segít(ene) a sürgősen kezelendő betegségek diagnózisának felállításában vagy éppen kizárásában, de nem feltétlenül elérhető azonnal, drága, és nem elhanyagolható sugárzásnak teszi ki a beteget.

Melyik tehát a helyes diagnosztikai algoritmus?

A kutatók prospektíven követték több mint 1000, „akut” (legfeljebb néhány napja fennálló) hasi fájdalom miatt sürgősségi osztályon jelentkező, nem terhes felnőtt beteg kivizsgálását és állapotának alakulását. Mindegyik beteget radiológus is megvizsgált: mindenkin végzett álló helyzetben mellkasröntgen-, fekvő helyzetben hasi röntgenvizsgálatot, ultrahangvizsgálatot és CT-t is.

Hat hónappal később szakértőkből álló bizottság egyenként áttekintett minden esetet, megállapították a valódi diagnózist, és ezt sürgősnek (24 órán belül kezelést igénylő) vagy nem sürgősnek minősítették. A betegek 65%-a minősült sürgős ellátást igénylőnek, a legtöbben appendicitisben szenvedtek (28%), ezt követte az akut diverticulitis (12%).

Ezután a kutatók (már a valódi diagnózis ismeretében) azt szimulálták, hogy különböző diagnosztikai algoritmusokkal mennyire pontosan lehetett volna diagnosztizálni a sürgős ellátást igénylő állapotokat.

A klinikai diagnózis önmagában is igen jó, 88%-os szenzitivitással rendelkezett, de a specificitása csekély, 40% körüli volt, és ezt semmivel nem javította, ha a hasi és mellkasröntgen-felvételeket is figyelembe vették.
Az ultrahangvizsgálat csökkentette az álpozitív sürgős diagnózisok arányát, de szenzitivitása csak 70%-nak adódott.
A CT szenzitivitása sokkal jobb, 89% volt.

A legmagasabb szenzitivitást egy olyan feltételes stratégiával lehetett elérni, amelyben először klinikai és ultrahang-vizsgálatot végeztek, és ha ez nem vezetett egyértelmű diagnózishoz, CT-t is végeztek. Ennek az algoritmusnak kiemelkedően jó, 94%-os volt a szenzitivitása, és csak a betegek felében lett volna szükséges a CT-vizsgálat.

Az elegáns vizsgálat eredményei magukért beszélnek: A vizsgált betegcsoportban (amely valószínűleg hasonló a többi akut hasi fájdalommal jelentkező betegcsoportra) a kivizsgálás ideális menete a következő: klinikai vizsgálat, ultrahangvizsgálat, és ha ezek után továbbra sem állapítható meg a diagnózis, CT-vizsgálat.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

BMJ 2009 Jun 26; 338:b2431.

BMJ 2009 Jun 26; 338:b1678.

Kulcsszavak

akut hasi fájdalom, kivizsgálási algoritmus, ultrahang, CT, egyirányú röntgenfelvétel, pontosság

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább