A gyermekkori elhízás kialakulását a legnagyobb mértékben a genetikai hajlam határozza meg, de az ugyancsak szerepet játszó környezeti tényezők kínálnak lehetőséget a beavatkozásra. Több korábbi vizsgálatban is találtak összefüggést gyermekek és serdülők körében az alvás rövidebb időtartama és az elhízás között, de ezekben nem értékeltek pszichológiai jellemzőket, amelyek torzíthatták az eredményeket.

Az Amerikai Egyesült Államok egyik kutatócsoportja most keresztmetszeti vizsgálatban tanulmányozta 8–11 éves gyermekek csoportjában az alvás időtartama és az elhízás közötti összefüggést, valamint azt, hogy a pszichológiai és a viselkedési tényezők hogyan befolyásolják ezt az összefüggést. A szülők szabványos, hitelesített kérdőívek kitöltésével szolgáltattak adatokat a gyermekek alvással töltött idejéről, pszichológiai és viselkedési jellemzőiről és a szülők által megélt stresszről.

Mind a nem korrigált, mind a korrigált elemzés eredménye szerint az alvás időtartama szignifikáns összefüggésben állt az elhízás kockázatával. Az alvás időtartamának egyórányi csökkenése 41%-kal növelte az elhízás kockázatát. A legtöbbet alvó gyermekeket tartalmazó kvartilis tagjai átlagosan 10,3 órát aludtak, és 12%-uk volt elhízott, a legkevesebbet alvó kvartilisbe tartozók 8,1 órát aludtak, és 25%-uk volt elhízott. A gyermekek pszichológiai jellemzői (például a tünetek internalizálására való hajlam) és a szülők által megélt stressz összefüggésben állt az alvás időtartamával, de az elhízással nem. A gyermek viselkedési jellemzői és a szülők jellemzői szerinti korrekció nem változtatta meg az alvás időtartama és az elhízás közötti összefüggést. A nem szerint elemezve az adatokat, csak a fiúk körében találtak szignifikáns összefüggést az alvás időtartama és az elhízás között.

A korábbi adatok alapján az eredmények nem meglepőek, viszont feltétlenül érdekes, hogy nem mutattak ki összefüggést a gyermekek elhízása, a szülők által elmondott magatartási tüneteik, illetve a szülők által megélt stressz között. A vizsgálat korlátját jelenti, hogy az alvás időtartamát a szülők értékelték (és nem objektív módon mérték), és csak az alvás időtartamát értékelték, a minőségét nem (pedig ez is játszhat döntő szerepet az elhízás kialakulásában). A közlemény szerzői szerint az alvás és az elhízás között tapasztalt összefüggést tehát nem pszichoszociális, hanem biológiai tényezők közvetíthetik, például az étvágyat és a különböző metabolikus útvonalakat szabályozó hormonok.

Forrás J Dev Behav Pediatr 2008 Aug; 29:243

Szemlézte: eLitMed.hu, dr.Kern Dávid

Kulcsszavak

alvás, elhízás, obesitas

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább