Néhány üres szék maradt csak a Fejér Megyei Szent György Kórház auditóriumában, annak ellenére, hogy Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár országjáró körútjának első szakdolgozói fórumát este hét órára hirdették meg. A politikus nem vonult a dobogón álló pulpitus mögé, hanem közvetlenül a közönség elé ült ki, ezzel is erősítve hallgatóságában első mondatának lényegét: az egészségügyi rendszert csak akkor tudják átalakítani, ha a dolgozók velük együtt csinálják. A személyes egyeztetések a szakdolgozókkal szerinte azért is szükségesek, mert „nem jön át a sajtóból, amit mondunk”.

Szócska rövid bevezetőjében ismét elmondta, a Semmelweis Terv egy vitairat, amelyben meghatároztak néhány alapvető problémát, s megosztották gondolataikat az ágazati szereplőkkel. Ez volt az átalakítás első lépése. A második lépcsőfokra most lépnek fel, amikor a roadshow keretében találkoznak és egyeztetnek az ellátás érintettjeivel: helyi polgármesterekkel, egészségügyi dolgozókkal, országgyűlési képviselőkkel. Az államtitkár csütörtökön három megyét járt körbe. Elmesélte hallgatóságának a nap tanulságait is:
– Komárom-Esztergom megyében értettem meg, hova gravitál a beteg, mi is a valós betegút. Veszprém megyében láttam, hogy egy erős szakmai vezetés mire képes. Fejér megyében pedig azt tapasztaltam, hogy az itteni ellátórendszer erősen kapcsolódik Budapesthez. Sokat viszek haza – mondta. A nap tapasztalatai megerősítették abban az államtitkárt, hogy a Semmelweis Tervben meghatározott nagytérségi központokat, a betegutak új rendszerét a természetes gravitáció mentén kell kiépíteniük.

Az anyagiakról szólva elmondta, ha a dolgozók fizetése rendezésre kerülne, akkor is több ezren hiányoznának az ellátórendszerből, s ha annyit költhetnénk az egészségügyre, mint Svédországban, akkor sem lehetne mindenütt onkoterápiás központ. Még ahhoz is nagyon sok pénz kellene, hogy a 2006-os ellátási szintet biztosítani tudják a jelenlegi struktúrában. Ezért az átalakítási folyamatok megerősítésére olyan ösztönzőket építenének a rendszerbe, amelyek a hatékonyságot növelik a betegek és a dolgozók érdekében.

A kérdezők olyan aktuális, a rendszert ma is feszítő problémákat vetettek fel leginkább, mint a méltatlannak érzett OEP ellenőrzések, vagy a tvk, amely egy háziorvos szerint a betegellátás mesterséges korlátja. A doktor elmondta, hogy hiába áll rendelkezésre a technika és a szakember a CT-kben és MR-ekben, mégis két betegét veszítette el egyetlen év alatt szívinfarktus miatt, mert nem jutottak időben a megfelelő diagnosztikához.

– Már korábban kérésként fogalmazta meg az OEP felé, hogy a molesztálásnak ható ellenőrzéseket szüntessék meg, de megígérem, utánanézek, hogy ebben most mi a gyakorlat – ígérte Szócska. Ugyanakkor hozzátette azt is, pénzügyi ellenőrzés nélkül nem létezik kassza, de a vizsgálatnak méltányosnak kell lennie. A drága technikák kihasználatlanságával kapcsolatosan elmondta, fel kell mérni, szükség van-e annyi vizsgálóeszközre, amennyi jelenleg működik, s csak annyit szabad megtartani, amennyit használni tudnak. A drága diagnosztikai és más készülékeket végvárakba kell tömöríteni. A kapacitások elosztása is változni fog, hiszen például a fővárosban nincs annyi beteg, hogy teljes kihasználtsággal működjenek a műtők. Szerinte a megfelelő betegút-szervezés ezt is optimalizálni fogja. A progresszív ellátások minden szintje sem tartható fent mindenütt, ezért az új rendszerben a betegeknek minden valószínűséggel többet kell majd utazniuk.

A kérdések nyomán a legtöbb szó a már kialakult, természetes betegutakról esett a fórumon, az államtitkár elmondta, a Semmelweis Tervben a nagytérségi határokat felvázolták, de örül, hogy ez vitát provokál. Már működik az az informatikai rendszer, amelynek alapján tudják, hogy az adott beteg területileg hova tartozik, de azt is, hogy valójában hol veszi igénybe az ellátást. Az új ellátórendszer ennek mentén fog felépülni.

Azokat, akik amiatt aggódtak, hogy az átalakításban ismét az egyéni érdekek fognak dominálni, Szócska megnyugtatta, nyíltan fel fogják vállalni a konfliktusokat ezekkel szemben, funkcionális integráció pedig nem csak vidéken, hanem Budapesten is lesz.

Az utolsó kérdések egyike az volt, mindez milyen ütemben és mikorra fog megvalósulni?
– Határozati javaslataink vannak, döntéseink lesznek – felelte talányosan Szócska, de hozzátette, heteken belül bejelentik a nagytérségi szakértői teamek felállítását, amelyekben a helyi szakemberek fognak közreműködni. Áprilistól életbe lép az új indikátorrendszer, majd az új eszköztámogatási rendszer. Az átalakítást előkészítő munka azért zajlik folyamatos egyeztetések mentén, mert remélik, hogy így a gyakorlati megvalósításkor nem ütköznek ellenállásba. Az előadás végén az államtitkár örömmel állapította meg, hogy „rezonál az elvekkel való egyetértés a teremben”.

– Orvosok voltak a nagyszüleim, a szüleim, nagybátyáim, háziorvos a feleségem. Így én pontosan tudom, mennyit ütöttek bennünket, hogy hogyan dolgozzunk, de a szakmai kultúrának is változnia kell. Én önök közül jöttem, s csak akkor tudok visszatérni, ha mindig ugyanazt mondom majd, és nem beszélek mellé – mondta Szócska roadshowja első állomásán a közönségének.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább