Az érzelmek agyi lenyomatának kutatására, valamint a magfúziós technika fejlesztésére létesült koreai-magyar csúcstechnológiás kutatólaboratóriumokat avatott fel Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia és Kim Kon (Kim Keon), a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács elnöke szerdán Budapesten.

A most induló közös laboratóriumok egyike az empátia idegrendszeri alapjainak megértésére az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében létesült, a másik pedig a forró plazma tulajdonságainak megismerésére az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében. Az ázsiai állam kutatási területenként évi 32 millió forintot biztosít a kutatásokra.

A kutatólaboratóriumokat a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia közösen működteti. Pálinkás József felidézte, hogy a közös kutatások két, ugyancsak világszínvonalú kutatóhely létesülésével már tavaly megkezdődtek. A grafén- és fehérjekutatási témákra a koreai parlament 2010-ben szavazott meg évi 300 ezer dolláros támogatást. A kutatás eddigi eredményeit szerdai konferenciájukon tekintették át az MTA Enzimológiai Intézete és a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet koreai-magyar közös laboratóriumainak munkatársai.

Kim Kon az avatás előtt tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a tudományos kutatások területén a két ország kapcsolatai tovább erősödnek, a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács a jövőben is kitart felelősségvállalása mellett. Mint kiemelte, a támogatott közös kutatólaboratóriumok mintául szolgálnak a nemzetközi együttműködésre a tudomány területén.

Az MTA KOKI-ban megnyílt laboratóriumban az egyik legfontosabb emberi tulajdonság, az empátia még felfedezésre váró idegrendszeri alapjait vizsgálják. A kutatásban 5 magyar és 3 koreai tudós vesz részt Acsády László professzor vezetésével. A Thalamus kutatócsoport tagjai a koreai partnerek által kifejlesztett viselkedési teszt eredményeit használják fel, kiegészítve a magyar kutatók anatómiai és fiziológiai tapasztalataival. A kutatások számos mentális rendellenesség, például a poszttraumás stressz, a szkizofrénia, az autizmus vagy a demencia megértéséhez járulhatnak hozzá.

Az energiatermeléshez szükséges ismereteket gyarapíthatja az a fúziós diagnosztikai kutatási program, amelyben 4 magyar és 7 koreai kutató dolgozik Zoletnik Sándor professzor vezetésével az MTA KFKI RMKI-ban. A kutatás előterében a Nap energiatermelésének "lemásolása" áll. Az elmúlt évtizedekben több különleges berendezés épült erre a célra, és kiderült, hogy óriási kihívást jelent a rendkívüli körülmények közötti méréstechnika.

Az MTA KFKI RMKI kutatói a magfúziónál alkalmazható mérési eljárások fejlesztését követő évben megtervezik, felépítik és használatba is helyezik azt a mérőberendezést, ami a koreai KSTAR elnevezésű termonukleáris kísérleti reaktoron végzett kísérletekhez szükséges.

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább