Kevés jó minőségű adat, nem egységes diagnosztikai kritériumok és kezelésmódok, hiányosságok a prevalencia és a kezelés hatékonyságának meghatározásában – ez jellemzi az ételallergiával kapcsolatos vizsgálatokat írják amerikai kutatók a JAMA május 12-i számában.

Az ételallergia egy adott táplálék valamely molekulájával (leggyakrabban egy fehérjéjével) szembeni kóros immunválasz, amelyet az E-típusú immunglobulinok közvetítenek. Az allergiás immunválasz az enyhe bőr- és gastrointestinalis tünetektől a súlyosabb légzőszervi tüneteken át az életveszélyes anafilaxiás reakcióig terjedhet.


Jennifer J. Schneider Chafen, a Stanford University School of Medicine kutatója és munkatársai szerint az ételallergiának komoly, kedvezőtlen hatásai lehetnek a családi kasszára, a társas életre, az iskolai és munkahelyi hiányzásokra, és az egészséggel kapcsolatos életminőségre. "Azonban a jelenleg engedélyezett kezelések csak az allergiás reakció megelőzésére vagy a tüneteinek az enyhítésére irányulnak, nem magára az allergiára - írják a szerzők -, és nincs egyértelmű konszenzus az ételallergia prevalenciáját, illetve a leghatékonyabb diagnosztikai és kezelési módszereket illetően."

A kutatók 72 vizsgálat adatait elemezték, amelyek tehéntej-, tyúktojás-, földimogyoró-, mogyoró-, hal- és kagylóallergiára, vagyis a leggyakoribb ételallergia-típusokra vonatkoztak.

Az elemzés során a kutatók több meglepő megállapítást tettek. Egyrészt - a közhiedelemmel ellentétben - nem egyértelmű, hogy az ételallergia gyakorisága növekszik-e. A klinikumban jelenleg használt provokációs tesztek (amelyek során a potenciális allergént a beteg elfogyasztja, illetve azt kis mennyiségben a bőre alá fecskendezik), valamint az ételspecifikus, IgE típusú immunoglobulinok kimutatása a szérumban segítheti a diagnózis felállítását, de egyik teszt alkalmazhatósága, szenzivitása és szelektivitása sem jobb a többi teszthez képest.

Ami a kezelést illeti, a kutatók csupán egyetlen véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatot találtak az allergén étrendből való kizárásával kapcsolatban, holott jelenleg ez a terápiák legfőbb eleme. Bár a kutatók tisztában vannak azzal, hogy súlyos vagy életveszélyes ételallergiák esetén nem lenne etikus véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatokat végezni, enyhébb allergiában szenvedő betegek bevonásával ezt mindenképpen lehetségesnek és szükségesnek tartják. Az immunterápia (amelynek során a beteg fokozatosan egyre nagyobb dózist kap az allergénből) hatékony lehet a deszenzitizáció kialakításában, de egyelőre nem tudjuk, hogy ilyen kezeléssel hosszú távú tolerancia is elérhető-e. Az immunterápia biztonságossága valószínűleg az allergén típusától és a beadás módjától függ, ezt azonban még nem vizsgálták megfelelő módon.

Tisztázatlan kérdés továbbá, hogy csecsemők esetében mikor beszélhetünk az ételallergia kialakulásának nagy kockázatáról, és ilyen esetben pontosan milyen összetételű hidrolizált tápszer javasolható. A szoptatás mellett alkalmazott probiotikumok, a hipoallergén tápszer, vagy mindkettő segíthet megelőzni az ételallergiák kialakulását, de nem nyilvánvaló, hogy ezeknek külön-külön milyen hatása van.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr.Víg Julianna

Forrás: JAMA 2010;303[18]:1848-1856.

Kulcsszavak

ételallergia, atópia, deszenzitizáció, immunterápia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább