Francia kutatók kimutatták, hogy az otthonukban élő idős személyek csoportjában az antikolinerg szerekkel való tartós kezelés nemcsak átmenetileg, hanem hosszú távon is rontja a kognitív teljesítményt, és növeli a dementia kockázatát.

Az antikolinerg szerekről régóta ismert, hogy idős személyekben akut mellékhatásként – a jellemző székrekedésen és vizeletürítési nehézségen kívül – kognitív zavarokat és akár delíriumot is okozhatnak. Most a Franciaország három városában végzett 3-City Study kutatói arra keresték a választ, hogy vajon az éveken keresztül antikolinerg hatású gyógyszereket szedő személyek gyakrabban betegednek-e meg dementiában, mint az ilyen szert nem szedők.

A vizsgálatba 65 év feletti, dementiában nem szenvedő időseket vontak be, akiket a kezdeti kivizsgálás után 2 évvel, majd 4 év múlva újra megvizsgáltak. A kognitív képességeket a besoroláskor és az ellenőrzések alkalmával is a beszéd folyamatosságát mérő teszt, a vizuális motoros képességeket felmérő teszt és a Mini-Mental State vizsgálat segítségével határozták meg. Az ezek eredménye alapján felmerült gyanú esetén a végleges diagnózist egy független bizottság állította fel. Az alanyok gyógyszerszedését úgy mérték fel, hogy tételesen rákérdeztek az összes antikolinerg hatású gyógyszerre, és lehetőség szerint a választ ellenőrizték is a gyógyszer vagy a vény megtekintésével.

A betegek 14,6%-a szedett antikolinerg hatású gyógyszert legalább egyszer a vizsgálat folyamán, 4,6%-uk pedig legalább két éven keresztül (a besoroláskor és a két év utáni ellenőrzéskor is). A leggyakoribb ilyen szerek közé tartoztak a következők (a gyakoriság sorrendjében):

– triciklikus antidepresszánsok (amitriptylin, clomipramin stb.),
– a gastrointestinalis motilitást csökkentő szerek (alverin stb.),
– vizeletinkontinencia elleni szerek (oxybutinin stb.),
– H1-antihisztaminok (flunarizin, promethazin stb.),
– anxiolyticumok (hydroxizin stb.),
– antiarrhythmiás szerek (disopyramid),
– antiepileptikumok (carbamazepin),
– antipszichotikumok (levomepromazin stb.).

Az elemzésben csak azt tekintették tartós antikolinerg-expozíciónak, ha a beteg a vizsgálat kezdetekor és a két évvel későbbi ellenőrzéskor is szedett ilyen szert. Ebben a csoportban a dementia kockázata 65%-kal magasabb volt, mint az antikolinerg hatású gyógyszerrel nem vagy csak rövidebb ideig kezelt betegek esetében. A dementia az esetek többségében az Alzheimer-kór diagnosztikai kritériumainak felelt meg.

A szerzők maguk is megkérdőjelezik, hogy az antikolinerg hatású gyógyszerek tartós alkalmazása tényleg növeli-e a dementia vagy az Alzheimer-kór kockázatát, vagy ebben a vizsgálatban csak e szerek akut hatása érvényesült, ugyanis bizonyított, hogy előfordulhat a dementia téves diagnosztizálása antikolinerg gyógyszer hatása alatt álló idős személyek esetében.

Legalább ennyire valószínű azonban, hogy az antikolinerg hatású a gyógyszerek kifejtenek hosszú távú hatást, például az idegsejtek egymás közötti kapcsolatait és a túlélésüket befolyásoló trofikus faktorok révén. Mindenesetre a többi esetleges mellékhatás mellett nem szabad megfeledkeznünk a kognitív teljesítmény romlásáról sem, ha antikolinerg hatással (is) rendelkező gyógyszert rendelünk idős betegeknek.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: Arch Intern Med 2009 Jul 27; 169:1317.

Kulcsszavak

antikolinerg gyógyszerek, dementia, Alzheimer-kór

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább

Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább

Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább

A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább