TARTALOM

 VISSZA

 


Az intelligens amerikai katonák tovább élnek – a leszerelés után is!




 

„Eredményeink szerint a mért intelligenciahányados nem teljes mértékben magyarázza az egészség terén tapasztalt különbségeket, de minden bizonnyal nagy szerepet játszik ebben – különböző mechanizmusok útján” – írják a European Heart Journal eddig csak elektronikus formában közölt vizsgálat szerzői, dr. G. David Batty és munkatársai, a glasgowi University of Scotland kutatói.

A közleményt kísérő szerkesztőségi állásfoglalás szerzői, az angol University College London munkatársai, dr. Michael Marmot és dr. Mika Kivimäki véleménye szerint az újfajta módszerekkel újszerű kérdésekre választ kereső vizsgálat „eredményei kihívóak, … [de] rávilágítanak, hogy ami az elmében történik, akár az anyagi világból származik, akár a társadalmi szférából, azt figyelembe kell venni, hogy megértsük, milyen módon befolyásolják a társadalmi-gazdasági körülmények az egészséget és a jóllétet.”

A statisztikai modellek erejét javítja az IQ figyelembe vétele
Amint ismert, társadalmi és gazdasági tényezők hatással vannak az egészségi állapotra. Ezt a hatást kiküszöbölendő, korrekciót szokás végezni a mérhető, a jövedelemben, a társadalmi statusban, a viselkedésben és a pszichés tényezőkben mutatkozó különbségek szerint, és ez valóban csökkenti, de egyáltalán nem szünteti meg a betegségek, főleg a cardiovascularis kórok és a halálozás társadalmi meghatározottságát.

A szerzők azzal érvelnek, hogy a maradék, eddig nem mért tényezőket kell keresni az egészség-betegség társadalmi-gazdasági okai között, ilyen például az intelligenciahányados (IQ).

A szerzők a vietnami háborúban szolgált amerikai katonák egyik csoportját vizsgálták, akikről kivételesen szerencsés módon igen sok adat állt rendelkezésre: a fiatalkori és az aktuális jövedelem, a munkaköri presztízs és az iskolázottság, kilenc lényeges cardiovascularis kockázati tényező és az esetleges halálesetek oka.

Relatív egyenlőtlenségi indexnek nevezik azt a statisztikai mérőszámot, amely kifejezi, hogy az összes mért kockázati tényező alapján feltételezett végpont (itt a halálozás) és a valóságban tapasztalt végpont között mekkora a különbség. Ez a mérőszám azt mutatja meg, hogy a halálozást befolyásoló tényezők mekkora része maradt ki az elemzett tényezők köréből.

A szerzők ezt a relatív egyenlőtlenségi indexet számították ki két különböző elemzésben: az egyikben nem vették figyelembe az alanyok IQ-ját, a másikban figyelembe vették. A statisztikai modell „tökéletlenségét” jelző relatív egyenlőtlenségi index több mint 50%-kal, tehát a felére csökkent, ha figyelembe vették az intelligenciahányadost!

Az IQ figyelembe vétele az egészség-megőrzési, prevenciós vizitek alkalmával
A szerkesztőségi közlemény szerzői szerint valószínűleg nem közvetlenül az IQ-teszttel mérhető intelligencia, hanem az egyes személyek általános kognitív funkciója, a gondolkodás épsége az, ami miatt az IQ szerinti korrekció jelentősen javítja a társadalmi-gazdasági helyzet és a halálozás közötti statisztikai összefüggést. Egyszerűbben fogalmazva szinte közhely: az intelligencia is nagy szerepet játszik az életben elért szociális és gazdasági sikerekben, ezek pedig befolyásolják az egészségi állapotot.

Az eredeti közlemény szerzői is arra a következtetésre jutottak, hogy az egyéni kognitív képességeket figyelmesen mérlegelni kell az egészségmegőrzési és betegségmegelőzési kampányok tervezésekor és lebonyolításakor. Az, hogy ez ugyancsak közhelynek számít, és mindig is gyakorlat részét képezte – főleg az alapellátásban dolgozó orvosok esetében – még inkább alátámasztja a vizsgálat eredményeinek megbízhatóságát.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

European Heart Journal July 14, 2009; DOI: 10.1093/eurheart/ehp254 [előzetes elektronikus közlés]

European Heart Journal July 14, 2009; DOI: 10.1093/eurheart/ehp264 [előzetes elektronikus közlés]


Kulcsszavak

intelligencia, IQ, cardiovascularis kockázat, halálozás, társadalmi-gazdasági status

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább


Évente harminc gyerek hal meg bántalmazástól

Az OGYEI új szakmai ajánlást készített a gyermekbántalmazás megelőzéséért

Tovább


Az MRSA járványtanának törvényszerűségei

"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen

Tovább


A szülész-nőgyógyász szakma véleménye egységes az abortusztabletta felől

Női jogvédő szervezetek: az abortusztabletta biztonságos, erről nincs szakmai vita.

Tovább


Az intelligens amerikai katonák tovább élnek – a leszerelés után is!