|
TARTALOM
Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával  Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője. – Hogyan látja szakmája helyzetét? A magyar orvostársadalom még nem mérte fel, hogy minden kórházban szükség van infektológusra és klinikai mikrobiológiára. E nélkül nem lehet korszerű, biztonságos gyógyító munkát folytatni. Most, a németországi Escherichia coli járvány kapcsán, vagy az elmúlt két évben az új influenza világjárvány idején mindenkinek eszébe jutott az infektológia, de a mindennapokban nem úgy használják az infektológiát és a mikrobiológiát, hogy az valóban hatékony legyen. Az elmúlt évtizedekben általánossá vált az a nézet, hogy a fertőző betegségek már nem jelentenek gondot és az erre a célra fenntartott ágyak számát jelentősen redukálták, ezzel egy időben a szakemberek száma is automatikusan csökkent. Különösen nehéz helyzetben van a gyermek infektológia. Ez nem csak egészségpolitikai kérdés, hanem annak a felismerésnek a hiánya, hogy szükség van erre a szakmára. A Semmelweis Egyetem névadója az infekciókontroll legnagyobb alakja, a világon mindenütt, az infekciókontrollról szóló előadások és tankönyvek Semmelweis felfedezésével kezdődnek. Debrecenben, Szegeden és Pécsett kötelező, féléves tantárgy az infektológia, a Semmelweis Egyetemen speciál kollégium keretében hallgathatnak az orvostanhallgatók infektológiát, és mindössze kétszer egy hét keretében kerül sor a kötelező infektológiai képzésre. Csak egy-egy egyetemi klinikán van részleges infektológusi jelenlét – ismertette dr. Prinz Gyula a Fővárosi Szent László Kórház IV. Fertőző Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa. Szolid szerv és csontvelő transzplantációt a speciális problémák miatt infektológus és a legkorszerűbb mikrobiológiai háttér nélkül nem szabadna végezni. Az intenzív osztályokon is szükség volna az infektológusok folyamatos jelenlétére. Más példát is lehetne hozni: a csípő- és térdízületi protézisek beültetése után törvényszerű, hogy fertőzés lép fel az esetek 2-4 százalékában. A megfelelő diagnosztikus háttér biztosítása és a kezelésben jártas infektológus bevonása javíthatná a fertőzések kimenetelét. Egyetlen olyan centrumról tudunk, ahol infektológust alkalmaztak. Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van. Ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is. Gondjainkat megfogalmaztuk a Semmelweis Terv kapcsán és jeleztük az új Szakmai Kollégiumnak. A „Katéter – Mónika” rendszer megvalósulása nagy segítség lehet, mert összekapcsolja az adatbázisokat. Az ellátóhelyek besorolása során az egyes szinteknél meg kellene határozni az infektológiai és a klinikai mikrobiológiai háttér minőségét, elérhetőségét. Emellett az OEP-et rá kell ébreszteni, hogy mikrobiológiai vizsgálatok nélkül nem lehet a betegeket hatékonyan kezelni, egyes kórképek finanszirozásánál a megfelelő számú mikrobiológiai vizsgálat meglétét ellenőrizni kellene. A modern infektológia nagy kihívása az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megfelelő kezelése illetve megelőzése. A kórházban szerzett fertőzések 30-50 százaléka előzhető meg. Ez pénz és infrastruktúra kérdése is, de ha hatékony az infekciókontroll, az hosszú távon megtakarítást jelent a betegellátásban. Az egészségügyi kormányzatnak és az orvostársadalomnak meg kell értenie, hogy biztonságos betegellátás szempontjából az infekciókontroll prioritás.  Prinz Gyula
|
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI A nyomor bugyraiban Jól fizető állását önkéntes munkára cserélte - Nyomor közeli élmények a szabadságért cserébe 
Tovább
Borderline és stigmatizáció Dr. Ratkóczi Éva személyközpontú- és kognitív-viselkedésterápiás kiképző pszichoterapeutát kérdeztük a borderline személyiségzavar megjelenítésének jellemzőiről.
Tovább
Húsz év a tehetségekért A tehetség minden téren egyik legfőbb kincsünk. Az egész oktatási folyamatban jelen kell, hogy legyen az idevágó figyelem. A tudományos művészeti és társadalmi fejlődés, haladás záloga.
Tovább
Az önazonosság lehetőségei Palya Bea előadóművész beszél a valóság és a mese kapcsolatáról, az önkísérletekről, az élet és halál összefüggéseiről.
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
