|
TARTALOM
Egyidejűleg a betegjogokról  A közelmúlt eseményei, így az alaptörvény módosítása, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (Begyka) felszámolása, az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) megszüntetése különösen aktuálissá teszik az állampolgári jogok országgyűlési biztosának idei Egészségügyi Projektjét, amely a „Beteg jogaink?” – Egészséges Méltóság címet kapta. A méltóság-projekteket négy évvel ezelőtt indította útjára az országgyűlési biztos, s ahogyan korábban a hajléktalanok, a fogyatékosok és az idősek egyenlő méltósághoz való jogát vizsgálták, idén a betegek jogai kerülnek fókuszba. A kiemelt projekt keretében a betegek jogainak érvényesülését, az egészségügy kényes szegmenseit, az orvos-beteg bizalmi viszony 21. századi jelentőségét elemzik. Az Alkotmány módosításával sokak szerint alacsonyabbra került a mérce, hiszen a 2012 januárjától hatályba lépő új alaptörvényben már nem a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez van joga az állampolgárnak, csupán a testi és lelki egészséghez. Bár a Begyka megszüntetését szintén különféle módon értékelik, az EbF tavalyi kiiktatásával a betegjogok hatósági védelme gyakorlatilag megszűnt – hangzott el azon a műhelybeszélgetésen, amelyet az Országgyűlési Biztos Hivatalában tartottak csütörtökön, s ahol bemutatásra került többek között a betegjogok érvényesülésének problémáiról készült ombudsmani jelentés. Tavaly évvégén és 2011 elején számos panasz érkezett az ombudsmanhoz, amelyben a betegjogi panaszok intézésének módját sérelmezték, de a hivatal munkatársai vizsgálták a felszámolt EbF-től az ÁNTSZ-hez kerülő panaszügyek kezelését is. Ennek során kiderült, hogy a tisztiorvosi szolgálat automatikusan közérdekű bejelentésként kezeli a panaszokat, így a betegnek később nincs lehetősége bírósághoz fordulni jogorvoslatért. A Felügyelet megszüntetésénél, a panaszügyek áthelyezésénél jogalkotói hiba is történt, hiszen nem adtak átmeneti szabályokat az új helyzetre. A Begyka megszüntetésével bizonytalanná vált a betegjogi képviselők helyzete is, egyelőre nem tudni, milyen formában kívánja fenntartani az egészségügyi kormányzat ezt a jogvédelmi pillért. Az ombudsmani jelentés konklúziójaként megállapították, hogy mindenképpen szükség van egy hatósági jogkörrel, speciális szakemberekkel rendelkező, független szervezetre, amely a betegek jogainak védelmével és a páciensek panaszaival foglalkozik. Az ombudsman számos ajánlást fogalmazott meg a vizsgálatot követően, ezek között van jogalkotási jellegű, amelyet a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, illetve a joggyakorlat módosítására vonatkozó is, amelyet pedig az ÁNTSZ-nek küldtek el. Az egészségügyi kormányzat számára tavaly óta nyitott a kérdés, hogy az EbF felszámolásával ki és hogyan képviselheti majd hatósági jogkörrel a betegjogok védelmét. Sokáig bizonytalan volt a Begyka helyzete, amelyet aztán rajtaütésszerűen számoltak fel néhány hete. Szócska Miklós tavaly novemberben beszélt először arról, hogy tervezik egy, közvetlenül az egészségügyi államtitkárság irányítása alá tartozó betegjogi központ létrehozását. A központ felállításának menete és lépései akkor még nem tisztázódtak, de úgy tűnik, még ma is csak a kezdeteknél tartunk. Szócska Miklós ugyanis csütörtökön délelőtt, nagyjából az ombudsmani beszámolóval egy időben jelentette be, hogy az államtitkárság tervei között szerepel az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) létrehozása. Ennek feladata lesz többek között a betegpanaszok fogadása és kivizsgálása és a betegjogi képviselők intézményi hátterének megteremtése. eLitMed.hu, T. O. 2011-04-29 |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra. 
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
