|
TARTALOM
Egyszerűsödik az egészségügyi szakképzés rendszere A kormány szerdai ülésén elfogadta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság előterjesztését az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló rendelet módosításáról. Ennek célja a kölcsönös felelősségvállalás elve mentén az egészségügyi dolgozók pályaelhagyásának csökkentése és itthon tartása. A korábbi merev, kötött és átjárhatatlan szakorvos képzési rendszert egy rugalmasabb, a jelöltek igényeihez jobban igazodó, továbbá a rezidenseket foglalkoztató kórházak számára is átláthatóbb rendszer váltja fel. A módosítás által az egészségügyi szolgáltatók a lehető leghamarabb jutnak a szükséges szakorvos-pótláshoz. A május 1-jétől érvényes rendelet olyan intézkedéseket tartalmaz, amely segíti a végzett orvostanhallgatók pályára lépését és a felsőfokú szakirányú képzésbe történő bekapcsolódását, s ezzel párhuzamosan csökkenti a külföldre távozási, valamint pálya-elhagyási tendenciát. A rendelet most elfogadott módosítása lehetővé teszi a klinikai szakpszichológusok bevonását a támogatott képzési körbe, a központilag meghatározott keretszám erejéig. A korábban csak évi egyszeri alkalom helyett mostantól folyamatosan léphetnek be a szakorvos jelöltek a rendszerbe. Ezzel megszűnik az a helyzet, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak fél évvel előbbre kellett prognosztizálniuk, hogy az adott évben hány jelöltet akarnak felvenni. Legfőbb változás lesz, hogy a rezidensek rögtön tanulmányaik befejeztével léphetnek be a rendszerbe, a szakképzés során folyamatos támogatás mellett lehetőségük lesz munkahely-váltásra (azaz egészségügyi szolgáltató váltásra), amennyiben adott munkáltatónál lehetetlenné válik vagy akadályozott a szakképzés teljesítése. Az új szabályozás szerint a jelöltnek lehetősége lesz a szakváltásra, de állami támogatás csak az eredetileg, elsőként választott szakképesítés képzési idejére jár, kivéve, ha szakváltásra egészségügyi alkalmatlanság miatt kényszerült a rezidens. Amennyiben a szakváltás eredményeként még marad az eredeti támogatási időből, a jelölt azt további szakképesítés megszerzéséhez felhasználhatja. Korábban nagy nehézséget okozott, hogy előre, szakmákra lebontva kellett meghatározni a keretszámokat anélkül, hogy az egyes végzős évfolyamoknak az egyes szakmák iránti érdeklődését ismertük volna. A korábbi rendelet alapján a keretszámok átcsoportosítására nem volt lehetőség. Az új rendelet megteremti ezt, annak érdekében, hogy a jelöltek az irányultságuknak megfelelő szakmában tudjanak elhelyezkedni. Fontos változás az is, hogy a szakképzési keretszámokat meghatározó bíráló bizottság - a korábbi gyakorlattal ellentétben – nem országosan, hanem megyei szinten határozza meg a hiányszakmák körét a területi szakorvos-ellátottság egyenlőtlenségeinek megszüntetése érdekében. A rezidensek anyagi terheinek csökkentése érdekében valamennyi, az első szakképesítést megszerző, támogatott képzésben résztvevő jelölt dologi kiadásaihoz (pl. képzéssel összefüggő utazás, szállás, konferenciák) támogatást nyújt a költségvetés, amelynek feltétele 12 hónapnyi teljesített szakképzési idő. A most elfogadott rendelettel egy lényegesen előnyösebb és egyszerűbb szakképzési rendszer jön létre. 2011. 04. 21. Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság Kapcsolódó anyagok: A humánerőforrás kérdés megoldási lehetőségei Etikai kódex készül a szakképzésről Az orvostovábbképzésről |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra. 
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
