Miközben Európában most jutottunk el odáig, hogy az útlevélre ujjlenyomat kerül, az Egyesült Államok állampolgáraitól minden adandó alkalommal genetikai mintát is vesznek.
Az ujjlenyomat tudományát daktiloszkópiának nevezzük. Ezt a tudományt Galton alapította meg a 19. században.

Minúciáknak nevezte a bőrfodorszálak végződéseit és elágazásait, de figyelembe vette az alap mintázatot, az íveket, hurkokat, tekervényeket, a pórusokat is. Az ujjlenyomat még a magzati életben alakul ki, azt követően már nem változik meg. Ha a 46 minúciás rendszert használjuk, az egyezés valószínűsége 1:1.33*1077 , vagyis ujjlenyomatunk egyedi és azonosításra alkalmas.

A kriminalisztikában a minúciákból számsort alakítanak ki a könnyebb feldolgozás végett, de a számsorból az ujjlenyomat az egyszerűsítés miatt nem reprodukálható újra. Németország AFIS, Franciaország Oscar néven üzemeltet adatbankot. Az amerikai bíróságok ítélkezésében a Daubert-módszert használják, amely nemcsak a legnagyobb szakértelmet, de a legcsekélyebb hibaarányú módszer alkalmazását várja el a daktiloszkópustól.

A helyszínelők típusú sorozatok nézői jól tudják, hogy minden sejtünkben megtalálható a teljes örökítőanyag (DNS, kivéve az ivarsejteket, ahol értelemszerűen 46 helyett csak 23 kromoszóma van.). Ezt genetikai ujjlenyomatnak nevezzük. Egy sejt örökítőanyagát sokszorosítani kell a vizsgálatokhoz (polimeráz láncreakció). A genetikai ujjlenyomathoz 8-15 DNS részletet használnak fel, zömmel az ismétlődő és kódolási funkciót el nem látó génszakaszok közül: variable number tandem repeats (VNTR: változó számú ismétlődő szakasz) short tandem repeats (STR: rövid ismétlődő szakaszok).

Ha 8-15 ilyen génszakaszt elemzünk, a két ember közötti egyezés aránya egy a milliárdokhoz. A daktiloszkópiához hasonlóan az eredményt matematikai számsorrá alakítják. Ha más módszert választva a kromoszómákat bontó enzimeket használunk, a kapott génszakasz-töredékek hossza szintén egyedi és az azonosításban felhasználható.
Az Európai Unióban csak orvos vehet genetikai mintát szájnyálkahártyából vagy bőr ledörzsölése útján.

A genetikai minta azt bizonyítja, hogy a kérdéses személy a helyszínen járt, esetleg megfogta az adott fegyvert, de nem bizonyítja, hogy használta is azt. Ehhez hagyományos nyomozati eszközökre van szükség. Míg a klasszikus ujjlenyomat ikreknél is különbözik, egypetéjű ikreknél az örökítőanyag azonos. Minthogy a teljes DNS felhasználása bűnűgyi célból drága, az STR-ek felhasználása nem reprezentálja a teljes génszekvenciát, így hibák is előfordulhatnak 0,4-0,7%-ban.

Ma úgy gondoljuk, hogy a hagyományos és genetikai ujjlenyomat egymás kiegészítéseként fontos bizonyítékot jelenthet. Hiába törölgetett le a tettes minden tárgyat, amivel érintkezett, s így a hagyományos ujjlenyomatát is, észrevétlen biztosan a helyszínen hagyott akár egyetlen bőrhámsejtet, hajszálat, nemi erőszaknál ondóváladékot, amiből genetikai analízis végezhető. A genetika a nyomozati munka fontos kiegészítőjévé vált.


Schiller azonosítása


1759-1805 között élt a „Sturm und Drang” költője, Friedrich Schiller. A költőt tömegsírba temették, és csak évtizedekkel később exhumálták, s egy, a költőének vélt csontvázat a weimari fejedelmi kripta szarkofágjába temettek.

Nemrég az innsbrucki egyetem kutatócsoportja a család számos tagját, így a költő nagynénjét, gyermekeit exhumálta, tőlük genetikai mintákat vettek. Háromféle gént határoztak meg: a szüleinktől egyenlő arányban örökölt autoszomális (testi sejti) STR-eket, a férfi-ágon öröklődő, Y- kromoszómához kötött Y-STR-eket és a női ágon öröklődő mitokondriális DNS-t (a mitokondriumok a sejtek energiatermelő részei).

Az elemzés során bebizonyosodott, hogy a biztosan a Schiller-családhoz tartozó személyek valóban rokonok, Schiller gyermekeinek a nagynénje is valóban az, mint amit a családfából sejtettek, de a szarkofágban lévő csontváz nem Schilleré.

Azóta a weimari kriptában Goethe melletti szarkofág üres. A genetika tehát történelmi kutatásokhoz szintén felhasználható. Vajon mikor vizsgálják majd a székesfehérvári királysírokból nyert csontvázak identitását?


Dr. Becher Péter

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább