|
TARTALOM
Gyász és a depresszió a DSM-IV tükrében. A pszichiátriai betegségek osztályozására széles körben használt Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM) IV. kiadásában a major depresszió diagnózisát kizárja a közelmúltban meghalt személy gyászolása. Ennek az a logikai alapja, hogy a gyász miatti szomorúság összetéveszthető a major depresszió tüneteivel. Egy új vizsgálat szerzői egy nagy, lakosságszintű adatgyűjtemény alapján elemezték, hogy a gyász miatti depresszió különbözik-e a másfajta életesemények által kiváltott depressziótól. Azonosítottak 82 személyt, akik esetében major depresszió lépett fel ugyanabban a hónapban, amikor meghalt egyik családtagjuk vagy barátjuk (ezt minősítették gyász miatti depressziónak), valamint 224 személyt, akik depressziója más negatív életesemény (167 esetben válás vagy élettársak különköltözése, 36 esetben betegség, 21 esetben az állás elvesztése) kapcsán alakult ki. A DSM-IV szerint a major depressziót kizáró feltétel, ha a pszichomotoros funkció nem lassabb, az epizód kevesebb mint két hónapja tart, nem romlik a munkaképesség, és nincsenek öngyilkossági gondolatok sem; ha ezek egyike sincs jelen, az állapot „normális” szomorúságnak minősül. A gyász miatti depresszióban szenvedő betegek 28%-ában fennállt ez a kizáró feltétel, de a másféle életeseménnyel kapcsolatban depressziós betegek 25%-ánál is. A DSM-kritériumoknak egyébként megfelelő, gyász miatti depresszióban szenvedő beteg közül 54%-ban volt jelen pszichomotoros retardáció, 46%-uk állapota tartott több mint két hónapja, 24%-uk munkaképessége nagy mértékben romlott, és 20%-uknak voltak öngyilkossági gondolatai. E tünetek megoszlása hasonló volt a más életesemény által kiváltott depresszióban szenvedő betegek csoportjában is. A gyász miatti depresszióban szenvedő betegek azonban szignifikánsan idősebbek voltak, több volt közöttük a nő, ritkábban kerestek kezelést az első epizód alkalmával, szignifikánsan alacsonyabb volt a neurotikusságra és a bűntudatra vonatkozó pontszámuk, és gyakoribb volt az esetükben az érdektelenség és a fáradtság. Az eredmények szerint a gyász miatti depresszióban szenvedő betegeknek csak kis részére érvényes a DSM szerinti „normális” szomorúság definíciója. Szomorúságot okozhat számtalan életesemény, nem csak gyász. A gyászoló vagy más negatív életeseményen átesett személyek közül egyesek nem csak bánatosak lesznek, hanem depressziósok. Ezen kívül a gyásszal kapcsolatos depresszióról több más vizsgálatban kimutatták, hogy mutatja a „klasszikus” major depresszió jellemzőit: gyakran kiújul, genetikai tényezők befolyásolják, és reagál a hagyományos kezelésmódokra. A vizsgálat szerzői megkérdőjelezik a DSM-IV besorolási rendszerének értelmét, amely szerint a gyász kizárja a depresszió diagnosztizálását. Érvelésük szerint ez helytelen, ugyanis az orvosok képesek megkülönböztetni a gyász miatti szomorúságot a valódi depressziótól. Forrás: Am J Psychiatry 2008 Aug 15 [előzetes elektronikus közlés] Szemlézte: eLitMed.hu, dr.Kern Dávid Kulcsszavak major depresszió, gyász, „normális” szomorúság, negatív életesemények, DSM-IV |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés hirdetés hirdetés |





