|
TARTALOM
Határátlépők A rezidensek deklarálták, hogy mennek, az orvosok számára a „lenni vagy nem lenni” a kérdés, míg a szakdolgozók a „menni vagy maradni” között hezitálnak. Mindez az ágazati szereplőket összefogó kamarák vezetőinek, és a Rezidensszövetség elnökének előadásából derült ki tegnap az Önkormányzati Egészségügyi Napok XV. kongresszusán Budapesten. Évek óta beszélünk egymással, és mégis mellébeszélünk – kezdte lemondóan Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, majd úgy folytatta, próbálnak megfelelni a kötelező programoknak, és jót keresnek abban, amiben nincs semmi jó, miközben „már átléptük a földrajzi és demográfiai határokat is”. Sokan már elmentek, néhány száz vacilláló még akad, ám még többen állnak sorban az EEKH-nál, hogy kikérjék a külföldi munkavállaláshoz szükséges papírjaikat. Éger szerint már nem csak az a probléma, hogy az egészségügyiek átlagkeresete 2011-ben csökkent, és jelenleg havonta 118.000 forint. Sokkal nagyobb baj, hogy megszakad az oly fontos mester-tanítvány viszony, nincs, aki jó orvosokat képezzen, így lassan nem csak az múlik a beteg szerencséjén, hogy milyen ellátást kap, hanem az is, kap-e ellátást egyáltalán. A MOK elnöke kissé szkeptikusan megjegyezte, hiába mondanak bármit az ágazatban dolgozók a kongresszusokon és konferenciákon, az nem éri el a döntéshozók szintjét. Pedig itt már a lenni vagy nem lenni a kérdés. Menni, vagy nem menni? – ezzel a kérdéssel kapcsolódott Éger István előadásához a Magyar Egészségügyi és Szakdolgozói Kamara (MESZK) kamara elnöke. Balogh Zoltán szerint a szakdolgozók érzik legjobban a fizetések változását, a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása pedig egyértelműen az utolsó csepp a pohárban. Ha a koncepció megvalósul, az 20 ezer forintos nettó bércsökkenést jelent egy OKJ-s képzésben végzett, három műszakban dolgozó szakember számára. A szakdolgozók másod és harmadállásokban igyekeznek kiegészíteni az alacsony bérüket, sokan feketén vállalnak munkát nem csak itthon, de külföldön is. Jelenleg 5300 fővel vannak kevesebben a rendszerben, mint a korábbi években. Nem csupán a bérrendezés az egyetlen feladata az ágazati vezetésnek, sürgető a képzés, szakképzés átalakítása is, mert az hazánkban nem EU-konform. Amennyiben nem történnek azonnali intézkedések, 2012-ben nem lesz, aki ellássa a betegeket – zárta Balogh Zoltán. Nincs sem anyagi, sem szakmai motiváló közeg, hiányzik a rendszerszintű rezidensoktatás, az orvos utánpótlás esélyei pedig egyre rosszabbak arra, hogy megtanulják a szakmát – mondta bevezetőjében Papp Magor, a magyar Rezidensszövetség elnöke, majd a rezidensi ösztöndíjprogrammal kapcsolatos adatok sorolásába kezdett. Nyolcszáz végzősből a hatszáz meghirdetett helyre mindössze 124-en jelentkeztek, s mivel a rezidensek 74 százaléka azt tervezi, hogy elmegy az országból, az itthon boldogulást keresőknek is csupán 60 százaléka élt a pályázati lehetőséggel. Mindez alátámasztja korábbi álláspontjukat, amely szerint nem jó megoldást választott a tárca a fiatal doktorok itthon marasztalására a programmal, a rezidensek juttatásait pedig nem lehet a nélkül növelni, hogy ne rendeznék ezzel egy időben a szakorvosok bérét is. A rezidenseket 200.000, a szakorvosokat 300.000 forintos nettó bérrel már itthon tarthatná a kormány, esetleg az önkormányzatokkal közösen kellene valamilyen konstrukciót kidolgozni, amely az osztrák és német munkaerőpiac megnyitása után is elegendő hátteret adna ahhoz, hogy orvosaink a magyar betegeket gyógyítsák. Azonban ha a bérek és a munkakörülmények nem változnak, egyre kevésbé lesz kérdés, hogy át kell e lépni a határt. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2011-09-01 |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés hirdetés hirdetés |





