|
TARTALOM
Helyreállítják a szakmai hitelességet is a járvány előtt „Ha tavaly keményebb lett volna a tavalyi járvány, nem tudtak volna ellene védekezni.” – szögezte le Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős szakállamtitkára az ülésen. A tárca kiemelten fontosnak tartja, hogy betegekkel, illetve a kiemelten veszélyeztetett csoportokba tartozó emberekkel közvetlenül kapcsolatot tartó szakemberek, így a háziorvosok, védőnők, és szülészek el legyenek látva a kellő mennyiségű információval, hogy pácienseiket segíteni tudják az oltással kapcsolatos döntésekben. Ennek érdekében éppen az üléssel egy időben zajlott az I. Háziorvosi influenzanap a minisztériumban, de a következő hónapokban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kistérségi intézetei további háziorvosi értekezleteket tartanak majd a H1N1 járvánnyal és a védekezéssel kapcsolatban. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a vírus elleni védekezés nem csupán egészség-, hanem nemzetbiztonsági kérdés is, mert a tavaly kialakult vitákban mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO), mind pedig az ÁNTSZ hitelessége megkérdőjeleződött, amelyet most helyre kell állítani. Az influenzával kapcsolatos kommunikációs és szakmai feladatokat a továbbiakban az ÁNTSZ felügyeli, amelynek vezetője, Paller Judit arról tájékoztatta a Bizottság tagjait, hogy immár két hónapja kétirányú munka folyik ebben a témakörben a Szolgálatnál. Egyrészt felkészülnek a járványra, másrészt törekednek a hitelesség helyreállítására. A 40. héttől beindult az ÁNTSZ háziorvosi figyelőszolgálata, amelynek jelentései szerint jelenleg nem emelkedik az influenza-jellegű megbetegedések száma, de a H1N1 itt cirkulál az országban. A védekezésre jelenleg 2 oltóanyag áll rendelkezésre, a tavaly is bevetett Fluval P, ami bárki számára most is hozzáférhető, és egy új, 3 komponensű vakcina, ami a H1N1-en kívül két másik, várhatóan idén jelentkező vírus ellen is véd majd. Utóbbit az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGyI) most engedélyezi. „Az oltóanyagok minősége világszínvonalú, szerológiai hatásuk 70%-os” – tájékoztatott a tisztifőorvos. Ingyenesen 1,2-1,3 millió vakcinát kaphatnak mindazok, akiknek a térítésmentesség tavaly is járt, így a krónikus betegek, a 65 évesnél idősebb egészségesek, s rajtuk kívül a várandósok is. A bizottság tagjainak nagy megelégedésére mind az államtitkár, mind pedig a tisztifőorvos hangsúlyozta, hogy az oltásban legnagyobb feladatot vállaló háziorvosok többletmunkáját anyagilag is elismerik majd. A biztonságos kiszállítás érdekében az ÁNTSZ-nek hűtőautók beszerzésére adott lehetőséget a tárca. Kisebb politikai vita is kialakult az ülésen, Kovács Tibor (MSZP) szerint Szócska Miklós államtitkár „furcsa megjegyzéseket tett” felvezetőjében azzal kapcsolatban, hogy a gyártóval kapcsolatos bizalmatlanság volt a kialakult helyzet oka. Szerinte fontos tisztázni azt, hogy ki okozta, ki indította annakidején a bizonytalanságot, amit szerinte éppen a politika tett meg. Heintz Tamás (Fidesz) erre válaszul azt mondta, nem kell politikai vitába belemenni, szakmai kérdésekben kell döntenie a bizottságnak. Tavaly az akkor regnáló kormány kapkodott, ami miatt kialakult a zűrzavar. Jelenleg a tárca jól kezeli a kérdést. Az államtitkár hangsúlyozta, politikai szempontokat nem érintett, csak szakmai kérdésekkel foglalkozott, a jelenlegi csapdahelyzetet akarta bemutatni, feltárni a bizottsági tagoknak, amelyből csak szakmai konszenzussal lehet megoldani. Megemlítette, hogy hasonló volt a helyzet a vakcinázással kapcsolatban Ukrajnában is, ahol mára olyannyira elmérgesedett a helyzet, hogy már gyermekbénulás ellen sem akarják beoltatni a szülők a gyerekeket. Mikola István, a bizottság elnöke, hangsúlyozta, bár korábban voltak egymásnak feszülések, ám az Egészségügyi Bizottság éppen annak köszönheti, hogy köztiszteletben áll, hogy mindig szakmai alapon hozta meg döntéseit. Márpedig most az influenzával kapcsolatos szakmai teendők visszakerültek oda, ahová valók: az ÁNTSZ-hez, míg az ellátásbiztonságért a tárca felel. Az elnök bejelentette, hogy a Molnár Lajos idején az ágazatban megtakarított 22 milliárd forint sorsa eldőlt, ebből a kórházak lejárt határidejű tartozásainak egy részét rendezik majd a beszállítók felé. Tájékoztatott arról is, hogy végre választ kaptak az APEH-től tavalyi kérdésükre: a gazdasági társaságok jelenleg 59,6 milliárd forinttal tartoznak a társadalombiztosításnak, amely 13 milliárddal több, mint egy évvel ezelőtt, így már nem csak a sokat emlegetett „potyautasok” vádolhatók a kassza hiánya miatt. Tarcza Orsolya, eLitMed.hu |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés hirdetés hirdetés |




