|
TARTALOM
HELYREIGAZÍTÁS: a béta-blokkolók által okozott szívfrekvencia-csökkenésről és ennek hatásairól a hypertonia kezelésében A Journal of the American College of Cardiology 2008.11.18 -án közölt egy metaanalízist, amelynek eredményei első ránézésre igen meglepőek, ugyanis a hypertonia kezelésére is alkalmazott béta-blokkolóknak káros hatást tulajdonítanak, ráadásul a szívfrekvencia csökkenésével arányos mértékben. Az e cikket ismertető múlt heti hírünk egyes megfogalmazásai téves következtetésekre adhatnak alkalmat, ezért az alábbiakban kiemelünk néhány, igen fontos részletet, amelyek jelentősen befolyásolják az eredmények érvényességét, valamint a gyakorlat számára levonható következtetéseket. A metaanalízis szerzői kilenc nagy esetszámú vizsgálat adatait összesítették, amelyekben a hypertonia kezelésére első vonalban választott szereket (béta-blokkoló, kalciumcsatorna-gátló, angiotenzinreceptor-blokkoló, illetve diuretikum) hasonlították össze. Ezekben a vizsgálatokban a béta-blokkolók csoportjából szinte csak az atenolol szerepelt. Azt találták, hogy a szívelégtelenségben szenvedő és AMI - n átesett betegektől eltérően, a hipertoniás betegeknél a béta-blokkolók által kiváltott bradykardia növelte a cardiovascularis halálozást, Ez a hatás közvetlen összefüggésben állt a szívfrekvencia csökkenésének mértékével. A szívfrekvencia csökkenése ugyancsak korrelált az összhalálozással, valamint a nem halálos szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség kockázatával. A metaanalízis eredményeinek általánosíthatóságát azonban korlátozza számos fontos tényező, kezdve azzal, hogy a metaanalízisek módszere önmagában hordozza a torzítás lehetőségét, mivel olyan különálló vizsgálatok adatait egyesíti, amelyeket különböző betegpopuláción, különböző intézményekben, más időben és nem egyforma dózisokkal végeznek. Egyik legfontosabb ok a kételkedésre, hogy a béta-blokkoló csoportban szereplő betegeket atenolollal kezelték, amely nem szelektív béta-blokkoló, és rövid a felezési ideje. A jelenlegi terápiás irányelvek szelektív és 24 órás hatástartamú béta-blokkolók alkalmazását követelik meg, és a gyakorlat is egyre inkább ezt tükrözi. A szelektív és a nem szelektív, illetve a rövidebb és a hosszabb felezési idejű béta-blokkolók tényleges klinikai hatása közötti különbség bizonyított. Ugyancsak gyengíti az eredmények hitelességét, hogy ilyen jellegű statisztikai elemzéssel lehetetlen az ok-okozati összefüggés bizonyítása. A meta-analízis szerzői maguk is kitérnek ezekre a tévedési lehetőségekre, Ezeket a megalapozott fenntartásokat és korlátozásokat nem hangsúlyoztuk kellőképpen. A cikket kísérő szerkesztőségi közlemény szerzője is értékes gondolatokkal egészíti ki az eredmények gyakorlati jelentőségének mérlegelését. Tehát az idézett meta-analízis eredményei nem indokolják a hypertonia kezelési gyakorlatának megváltoztatását, és főként nem a béta-blokkolók egész osztályának rossz hírbe hozását, amit esetleg sugallhatott a megjelent - és azóta eltávolított - hírünk. A béta-blokkolók többi - számos - indikációs területét pedig egyáltalán nem érinti a közölt eredmény, ugyanis csak hypertoniás betegek adatait elemezték. A meglepő eredmények sokkal inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy további kutatások szükségesek ezen a területen. J Am Coll Cardiol, 2008; 52:1482-1489 J Am Coll Cardiol 2008 Oct 28; 52:1490 Kulcsszavak béta-blokkoló, hipertónia, metaanalízis, tanulmány, morbiditás, mortalitás |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra. 
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
