A nem őshonos invazív fajok növekvő megjelenése többféle veszélyt hordoz magában. Invazív fajnak a gyorsan terjeszkedő, legtöbb esetben nem őshonos, tájidegen fajokat tekintjük. A globalizáció mellékhatásaként már többezer nem őshonos invazív faj terjedt el a világban, amely a biodiverzitáson túl az emberi egészséget is veszélyeztetheti.

A világ árukészletének közel 80%-át hajón szállítják, évente közel 10 milliárd tonna ballasztvízzel együtt. A szállítmányokkal idegen betegségek kórokozói is érkeznek, valamint madarak, rágcsálók és rovarok, amelyek számos kórokozó hordozóiként is szolgálhatnak.

Az invazív idegen fajok megtelepedése sokszor irreverzíbilis károkat okoz a helyi ökoszisztémában, és elterjedésük későbbi kontrollálása gyakran rendkívül költséges. A rovarkártevők esetében a növényvédő szerek költségén felül azok környezetszennyező hatásával is számolni kell.

A vízikultúrák különösen érzékeny területek, hiszen a különböző hal- és kagylófajták idegen élővizekbe történő betelepítése nemcsak a fajok elszaporodása miatt jelent veszélyt, hanem az általuk hordozott kórokozók miatt is. A vízvirágzás egy algafajta rendkívül gyors elterjedését jelenti egy vízikulturában. A toxikus fitoplanktonok (pl. Alexandrium vagy Karenia nemzetségbe tartozó páncélos ostorosok) az idegen kagylófélék által termelt toxikus anyagok felszaporodása, illetve emberi környezetkárosítás következtében is elszaporodhatnak. A káros vízvirágzás során termelődött toxikus anyagok az osztrigában, illetve az éti kagylóban felhalmozódva az emberre is veszélyesek lehetnek: súlyos esetben izomgörcsöt, légzési nehézségeket, illetve halált is okozhatnak.

Szárazföldön is problémát jelentenek az invazív fajok, például az egyes tűzhangyafajok (Solenopsis) jelentős károkat okoznak az Egyesült Államokban (különösen Floridában), továbbá Ausztrália és Kína bizonyos területein. A tűzhangyák harapására allergiás emberek akár bele is halhatnak egy „hangyatámadásba”.

A növénytermesztésben károkat okozó invazív fajok egyik jól ismert képviselője a Parthenium hysterophorus nevű agresszív, trópusi eredetű gyomnövény, amely a hagyományos gyomirtószerekkel szemben rezisztens és toxikus vegyületei miatt nem használható takarmányként. A gyomnövény, illetve pollenje pedig súlyos asztmás reakciókat válthat ki. Magyarországon leginkább az amerikai kőris (Fraxinus americana), a zöld juhar (Acer negundo) és a gyalogakác (Amorpha fruticosa) jelentenek problémát tájidegen invazív fajként a Tisza mentén.

Habár Európából számos rendkívül hatékony invazív faj származik - pl. a korai juhar (Acer platanoides) vagy a német darázs (Vespula germanica) -, a kutatások szerint Európa inkább "fogadó" mint "küldő" kontinensként szerepel. Az európában élő idegen fajok számát jelenleg több mint 10 000-re becsülik, amelyek közül legalább 100 faj invazív. Az Európai Bizottság becslése szerint az invazív fajok problémája közel 10 milliárd eurós pénzügyi vonzattal bír.

Brys Zoltan
eLitMed.hu

Forrás:
World Conservation Vol.39. No.1 – 2009
Handbook of Alien Species in Europe - Invading Nature - Springer Series in Invasion Ecology , Vol. 3 ISBN: 978-1-4020-8279-5
Will Threat of Biological Invasions Unite the European Union? SCIENCE VOL 324 3 APRIL 2009
European Commission (EC), Towards an EU Strategy on Invasive Species [COM(2008) 789, EC, Brussels 2008].

Hozzászólások:

Nincs jogosultsága ehhez a cikkhez hozzászólni.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább