Magyarország területének négyötöde alatt termálvíz van, de nincs eléggé kihasználva gyógyító ereje. A gyógyfürdők főleg mozgásszervi betegségek kezelésére ajánlja vizeiket. Kevés a tudományos kutatás a fürdőkben, nehéz meggyőzni a fürdővezetőket és a gyógyidegenforgalom szakembereit, hogy támogassák a tudományos munkát – sorolta a balneológiai szakma által megfogalmazott nehézségeket Prof. Dr. Bender Tamás, a szakmai kollégium balneológiai tagozatvezetője.

Milyennek látja szakmája helyzetét?

Eddig a reumatológiai és fizioterápiás szakmai kollégiumhoz tartozott a balneoterápia és egy szakcsoporttal képviseltette magát. Előrelépést jelent, hogy most önálló tagozatot kapott ez a tradicionális gyógymód – mondta Prof. Dr. Bender Tamás, a Budai Irgalmasrendi Kórház fizioterápiás osztályvezető főorvosa, a SZOTE egyetemi tanára

Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok?

A Széchenyi Tervben szerepel a balneológia, kiemelten kezeli az egészségturizmust a kormány, még akkor is, ha nem mutatkozik meg a ráfordított költségekben. Magyarországnak nincs olaja, aranya, de van termálvize, az ország négyötöde alatt termálvíz van, ezt kellene jobban hasznosítani. A kollégium feladata, hogy tudományos evidence based medicine - nel legyenek alátámasztva a kezelések. Koordinálni kell a balneológia tudományos eredményekkel való alátámasztását, a kutatást és megpróbálni bevezetni az egyetemi képzést, esetleg annak fizetőssé tételét a külföldi hallgatók számára. Emellett helyre kell tenni a gyógyfürdők finanszírozását. Sarkalatos pont, hogy mennyit kap a gyógyfürdő kassza az OEP-től. Ugyanis egyre kevesebb beteg tudja megfizetni a támogatott fürdő kezeléseket.

A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?

Érdemes jobban odafigyelni a balneoterpiára hiszen anyagilag is húzó ágazat lehet a gazdaság számára. Nehéz a gyógyszergyárakkal konkurálni a kutatás támogatását illetőleg. A turizmus használja az eredményeket, de nem támogatja a kutatást. Üdítő kivétel a hajdúszoboszlói gyógyfürdő, ahol felismerték a kutatás fontosságát és nyereségükből visszafordítanak a tudományos munkákba.

A hazai fürdőket nemcsak mozgásszervi betegségekre, hanem pl. a kénes vizű fürdőket bőrbetegségekre, a sós vizű fürdőket nőgyógyászati betegségekre is használhatjuk. A gyógyvizek ivórákra alkalmazása kihasználatlan. Nehéz meggyőzni a gasztroenterológusokat, hogy végezzenek tanulmányokat s nehéz a gyógyszergyárakkal konkurálni. Inhalációs célokra is elvétve használják a gyógyvizeket, pedig kiválóak orr-melléküreg betegségekre. Más országokban élnek az ivókúrákkal, mint például Csehországban, Karlovy Varyban.

Bender Tamás (fotó: Spilák Zsuzsa)

---

Bemutatná szakmai pályafutását röviden?

1976-ban végeztem el a Semmelweis Orvostudományi egyetemet. 1980-ban reumatológiai és fizioterápiás szakvizsgát, 1995-ben közigazgatási alapvizsgát tettem.1999 -ben megszereztem PhD fokozatot. 2004-ben habilitáltam a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. 2010-ben megkaptam az MTA doktori fokozatát.
1976 óta dolgozom az ORFI -ban, 1995-tól a központi fizioterápiás osztály vezető főorvosa, 2000-től a Budai Irgalmasrendi Kórház fizioterápiás osztályvezető főorvosa vagyok, 2002-től részállású egyetemi docens a SZOTE Ortopéd klinikán, 2005-től egyetemi tanár. 1995-től az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság gyógyvízszakértője, 2000-2005 között külső szakértő az ANTSZ keretén belül, 2004-2008 között az Igazságügyi Minisztérium hivatalos orvosszakértője (reumatológia és fizioterápia területen) vagyok.

1979 óta részt veszek az oktatásban, 2002 óta a SZOTE- n magyar és angol nyelven is előadok medikusoknak és szakorvosoknak 2000-től Testnevelési Egyetemen humánkineziológia előadásokat tartok magyar és angol nyelven, 2007-től vezetem az akkreditált fizioterápiás doktori programot.

Több díjat kaptam, mint a Markusovszky díjat 1991-ben, a Springer kiadói nívódíját 1995-ben, a Schulhof emlékérmet 2000-ben, a Kibédi Mátyus emlékérmet 2002-ben, a Jubileumi emlékplakettet 2004-ben, a History and Actuality in Medical Hydrology-t 2008-ban.

Számos szakmai társaság tagja vagyok és több hazai és külföldi tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságában dolgozom.

Közleményem száma 106, ebből három könyv, egy jegyzet, négy könyvfejezet magyar nyelven, egy angol nyelvű könyv társszerkesztője, egy angol nyelvű könyvfejezet és egy német nyelvű könyvfejezet társzerzője vagyok.

Családjáról, hobbijáról mondana pár szót?

Feleségem és lányom közgazdász, édesapám 90 éves, ortopéd professzorként dolgozott a Semmelweis Egyetemen sok évtizeden keresztül, édesanyám 85 éves, szintén közgazdász. Szeretek sportolni, leginkább úszni.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2005; 15(12)Látom, hogy érdemes...” Bender Tamás professzorral dr. Nemesánszky Elemér, a LAM főszerkesztője beszélget



LAM (Lege Artis Medicinae) 2006; 16(4) A balneológia tudományos alapjairól



LAM (Lege Artis Medicinae) - 200; 17(6-7) Hidroterápia, avagy vízgyógyászat Priessnitz és Kneipp nyomában



LAM (Lege Artis Medicinae) - 2005; 15(12) A balneoterápia és a hidroterápia hatása mozgásszervi megbetegedésekben
Egy régi terápia újjászületése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A nyomor bugyraiban

Jól fizető állását önkéntes munkára cserélte - Nyomor közeli élmények a szabadságért cserébe

Tovább

Borderline és stigmatizáció

Dr. Ratkóczi Éva személyközpontú- és kognitív-viselkedésterápiás kiképző pszichoterapeutát kérdeztük a borderline személyiségzavar megjelenítésének jellemzőiről.

Tovább

Húsz év a tehetségekért

A tehetség minden téren egyik legfőbb kincsünk. Az egész oktatási folyamatban jelen kell, hogy legyen az idevágó figyelem. A tudományos művészeti és társadalmi fejlődés, haladás záloga.

Tovább

Az önazonosság lehetőségei

Palya Bea előadóművész beszél a valóság és a mese kapcsolatáról, az önkísérletekről, az élet és halál összefüggéseiről.

Tovább