|
TARTALOM
Jogszabályváltozások az egészségügyben Annak ellenére, hogy választási évben vagyunk, a jelenlegi kormányzati ciklusban még számos jogszabály megváltozására kell számítani az egészségügyben. Számos ellenzéki kritika ellenére decemberben elfogadta az Országgyűlés az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazó úgynevezett salátatörvényt, amelyben a szaktárca megalkotta az egészségügyi közszolgáltatások „kiszervezésére” vonatkozó új szabályozást. Mindezt egyebek között a HospInvest csődje és a különféle szolgáltatások „kimazsolásázásának” megakadályozása indokolhatja. Az új, január elsejétől hatályos szabályozás értelmében az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatóknak már vagyoni biztosítékot kell adniuk, ami lehet bankgarancia, pénzbeli letét, vagy a kettő együtt. A biztosíték mértéke a szolgáltató egészségbiztosítási bevételeitől és attól függően változik, hogy korábban is nyújtott-e már egészségügyi szolgáltatást. Bár az év elején már bírálták az új finanszírozási rendszert, a háziorvosok finanszírozása megváltoztatásának alapja egyebek mellett a tavaly kialakított, országosan egységes indikátorrendszer, amely a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok által végzett munka szakmai színvonalát óhajtja mérni. 2010-től a háziorvosi praxisok havonta visszajelzést kapnak tevékenységükről, és a „teszt üzemmódot” követően, a második félévtől a jól teljesítők többletfinanszírozást kapnak. 2010-től on-line kórházi ágynyilvántartást vezettek be, amelynek keretében az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók kötelesek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé jelenteni ágyaik státuszát. Az OEP által működtetett rendszer közvetlen kapcsolatot létesíthet az Országos Mentőszolgálat mentésirányításával. 2010. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 forintról 4950 forintra változik. A tervek szerint 2010. február 1-jétől hét új gyógyszer kerül be a társadalombiztosítási támogatásba. Négy daganatos betegségek kezelésére szolgál, egy készítmény a táplálék-fehérjeallergiás kisgyermekek, egy az epilepsziás gyermekek, egy pedig a súlyos sclerosis multiplexben szenvedő betegek számára jelent könnyebb hozzáférést a továbbiakban. Január elsejétől fájdalomcsillapítók, antihisztaminok, gombaellenes és bőrgyógyászati készítmények, antibiotikumok, valamint csontbetegségeket kezelő gyógyszerek ára csökkent, átlagosan 3 százalékkal. Az összesen 338 csökkenő árú orvosság mellett 417 térítési díja átlagosan 1,9 százalékkal emelkedett. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerlistája 23 új termékkel bővült; ezek között a Parkinson-kór, a cukorbetegség, a glaukóma, illetve a hangulatzavarok kezelésére szolgáló szereket találunk. Július elsejétől a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árához folyósítandó támogatási összegekről a gyógyszertáraknak elszámolást kell küldeniük az egészségbiztosítónak. Év elejétől lehetőség nyílik, 2010. július 1-jétől viszont kötelező a patikáknak elszámolásaikat elektronikusan megküldeni az OEP számára. A gyógyászati segédeszközöket rendelő orvosok, valamint az ezeket használó betegek – az ígéretek szerint - 2010. júliusától on-line gyógyászati segédeszköz katalógusból is tájékozódhatnak majd. Az év elejétől az egészségbiztosító méltányossági alapon az előírtnál több nap gyermekápolási táppénzt állapíthat meg azok részére, akik a gyermekük betegsége miatt erre rászorulnak. A változásnak köszönhetően a szülők nem kényszerülnek arra, hogy saját jogon menjenek táppénzre. Ugyancsak január elsejétől hatályos az a szabályozás, amely szerint a korábbinál teljesebb körű adatszolgáltatást kell biztosítani a Nemzeti Rákregiszter számára. Ennek célja, hogy a Rákregiszter valamennyi daganatos esetről tudomást szerezhessen. A 2010. április 30. után született gyermekek esetén a terhességi gyermekágyi segéllyel és gyermekgondozási díjjal kapcsolatban ugyancsak új szabályok lépnek életbe. Az előzetes biztosítási időben töltött idő 180 napról 365 napra emelkedik, amely időtartamba az oktatási intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányokból 180 nap számítható be. A biztosított annyi időre lesz jogosult gyermekgondozási díjra, amennyi biztosítási idővel rendelkezik a szülést megelőző 2 éven belül – tehát a GYED nem egységesen 2 évig, hanem legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozási díj összege nem változik, ha a biztosított rendelkezik a meghatározó időszakban legalább 180 nap járulékalapot képező jövedelemmel, az megegyezik naptári napi átlagkereset 70 százalékával, de legfeljebb – havonta – a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékával. Abban az esetben, ha a biztosított nem rendelkezik legalább 180 napon keresztül jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díjat az érvényes minimálbért alapul véve állapítják meg. Júliustól átalakul az egészségügyi intézmények tárgyi és személyi feltételeinek jelenlegi szabályozása. A legnagyobb szakmai szervezetek vezetői szerint az új előírásoknak a kórházak többsége megfelel. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint például az új rendelet rugalmasabb és pontosabb a jelenlegi szabályozásnál, amelynek a kórházak többsége már most is megfelel. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke korábban úgy nyilatkozott: elégedett a tervezettel, szerinte annak feltételeit a kórházi osztályok 97 százaléka képes teljesíteni. eLitMed; Köbli Anikó További információ: Egészségügyi Minisztérium http://www.eum.hu/jogalkotas/friss/hatalyba-lepo Az OEP gyógyszerkeresője: http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,14781272&_dad=portal&_schema=PORTAL Kulcsszavak egészségügy |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra. 
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
