A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen klinikai tényezők jelzik előre, hogy a stroke-ot elszenvedett betegek sikeresen letegyék a forgalmi vizsgát. A Neurology-ban közölt tanulmány szerzői metaanalízisben összegezték a szakirodalomban talált vizsgálatok eredményeit, összesen 1728 személy adatait, akik mindannyian aktív gépjárművezetők voltak a stroke előtt.

A vizsgálatokban a fizikai állapot, a látás és a kognitív funkció összesen 54 különböző jellemzőjét értékelték a forgalmi vizsga sikerességét előrejelző tényezőként, de csak öt jellemző jelezte előre klinikailag számottevő mértékben a sikeres vizsgaeredményt. Ezek a következők: a téglatest-másolási feladat (egy téglatest térbeli képének lemásolása), a Stroke Drivers Screening Assessment tesztsor, egy KRESZ-tábla-felismerési feladat, amely a vizuális felismerést és a közlekedési ismereteket méri fel, egy iránytűs feladat, amely a vizuális észlelési és vizuális térbeli képességéket méri és egy szám- és betű-összekötési feladat.

A betegek motoros neurológiai hiánytünetei nem jelezték előre a sikeres forgalmi vizsgát, a szerzők szerint azért, mert a gépkocsikat általában fel lehet szerelni az ilyen betegek autóvezetését segítő segédeszközökkel. Nem jelezte előre a vizsga eredményét az alanyok látáskárosodása sem, mert a komolyabb látáskárosodást szenvedett személyeket nem is bocsátották vizsgára.

A szerzők által értékelt vizsgálatokban a sikeres és a sikertelen vizsgák aránya nagy szórást mutatott, ami arra utal, hogy erősen különböztek az egyes vizsgálatokban í résztvevők beválasztási kritériumai és/vagy a forgalmi vizsgák nehézsége. Míg az összes besorolt beteg 54%-ának sikerült a vizsga, négy tanulmányban több mint kétszer annyian tették le sikerrel a vizsgát, mint amennyien megbuktak, sőt egyik vizsgálatban majdnem 8-szor annyian voltak a sikeres vizsgázók. Ezekben az esetekben valószínűleg könnyebb lehetett a vizsga, vagy a résztvevőket előzetesen megválogatták, és csak azokat bocsátották vizsgára, akik jobb állapotban voltak.

„A stroke-ot elszenvedett betegek több mint fele alkalmas a gépjárművezetésre,” állapítják meg a szerzők. Nem szerepelnek köztük azonban azok a betegek, akiket nem bocsátanak forgalmi vizsgára – vagy azért, mert súlyos deficitekkel élnek, vagy azért, mert láthatóan helyreállt a stroke előtti neurológiai állapotuk.

A Neurology-ban közölt cikk szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy valójában a forgalmi vizsgára annál kevesebb szükség van, minél pontosabb a stroke utáni kivizsgálás. Mivel ezt a vizsgálatot nem annak a meghatározására tervezték, hogy melyik teszteket kell sikeresen teljesítenie a forgalmi vizsgára bocsátható személyeknek, így ez a kérdés továbbra is nyitott marad.


Forrás: Devos H et al. Screening for fitness to drive after stroke: A systematic review and meta-analysis. Neurology 2011 Feb 22; 76:747.


Kapcsolódó anyagok: A szám- és betű-összekötési feladat (Trail making test B)

Kulcsszavak

stroke, jogosítvány, felmérés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

Tovább

LSD alkalmazása alkoholizmusban

Az alkoholizmus kezelésében alkalmazott LSD hatékonysága...

Tovább

Családterápia és farmakoterápia

A Magyar Pszichiátriai Társaság XVII.-ik Vándorgyűlésén - előadása kapcsán - Frecska Edét a családterápia és farmakoterápia viszonyáról kérdeztük...

Tovább

Új utakon a fejlődéslélektan világában – konferenciabeszámoló

A csecsemők eseményfeldolgozása, előrejelzési mechanizmusa, a nyelv elsajátítása, a tárgyakhoz való viszony, a tudatelmélet és a becsületességhez való...

Tovább