|
TARTALOM
Konzultáció nem volt, privatizáció lesz?  A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) megdöbbenve látja a Semmelweis Tervben a rejtett törekvéseket az ágazatban történő privatizációra, a térségi egészségszervezési központok létrehozása pedig egyértelműen a több-biztosítós modell kialakításának irányába mutat. Mindezt Cser Ágnes, a NET szerdai ülésének levezetőelnöke mondta azon a sajtótájékoztatón, ahol több ízben hangoztatta azt is: soha nem volt valódi egyeztetés az ágazat szereplőivel az egészségügyi koncepciót illetően, hiába hangsúlyozza ezt minduntalan a területért felelős Szócska Miklós államtitkár. A kilencedik kísérlet folyik az egészségügy privatizációjára, a Semmelweis Tervben megfogalmazottak pedig ismét a több-biztosítós rendszer kialakítása felé mutatnak. Történik ez annak ellenére, hogy a több-biztosítós modell hibás voltát az 1998-ban is kormányzó Fidesz 1999-ben belátta, így akkor úgy döntöttek, a szolidaritási elvű, nemzeti kockázatközösségen alapuló, egységes biztosítási rendszer fenntartása az egyetlen lehetséges út a hazai egészségügy számára. Ezt egyébként a 2010 tavaszán nyilvánosságra hozott programjukban is kiemelten hangsúlyozták. A Kerekasztal szerdai ülésén lejátszottak egy 2006 decemberében készített videó felvételt is, ahol a mostani miniszterelnök a NEK ülésén is hasonlóképpen beszélt még, balján azzal a Mikola Istvánnal, aki következetesen tartott ki a nemzeti kockázatközösségen alapuló biztosítási rendszer mellett, s akit azóta OECD nagyköveti kinevezéssel Párizsba delegált a kormány. Tegnap kiadott határozatai között a NEK felhívja a kormány figyelmét többek között arra, hogy a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúraátalakítás immár a 9. reformkísérlet az egészségbiztosítás közvetlen, vagy közvetett privatizálására. Lapunk kérdésére válaszolva Gilly Gyula, a Kerekasztal egészségpolitikai szakértője elmondta, a hamarosan felállításra kerülő térségi egészségszervezési központok működése és feladatköre kísértetiesen hasonlít a szocialista-liberális kormány által korábban kitalált regionális egészségpénztárakéhoz. A különbség csupán annyi, hogy pénztárból huszonkettőt alakítottak volna, míg egészségszervezési központból csupán nyolcat. Míg a jelenlegi ágazati intézményrendszer közjogi, alkotmányjogi beállítottsága akár az ellátók, akár a biztosító tekintetében tisztázott, addig a most zöldmezőben létrehozandó központok helyzete nem, ami rendszerbiztonsági problémákat okozhat – folytatta a szakértő, hozzátéve, ezek a szerveződéseknek nem csupán a betegút szervezés lesz a feladatuk, hanem az állami intézmények feletti fenntartói és tulajdonosi jogokat egyaránt gyakorolják majd. A vertikális integráció maga az amerikai modell, amikor is egy cégbe kerül a finanszírozó és a szolgáltató, ezáltal abban válik érdekeltté, hogy alulszolgáltasson. Ha pedig mindez az intézményrendszer egy jogilag nem értelmezhető környezetbe kerül, a későbbiekben könnyen és gyorsan privatizálhatóvá válik. Az újonnan létrehozandó nyolc területi egészségszervezési központ felállítására egyébként 11 milliárd forintnyi uniós pénzt szán a kormány, ezt a forrást területenként további három milliárddal egészítenék ki az E-alap terhére. Gilly Gyula így arra figyelmeztetett, hogy az így összesen 35 milliárdos beruházással egy olyan rendszert hoznak létre, amelynek működésétől 10 milliárd forintos megtakarítást remélnek a jövőben. Nem volt semmiféle egyeztetés a Semmelweis Terv kapcsán, bármennyire is hangsúlyozza ezt Szócska Miklós államtitkár. Ezt már Cser Ágnes elnök hangsúlyozta annak a határozatuknak az ismertetésekor, amelyben felkérik a kormányt, hogy kezdeményezzen tényleges Nemzeti Konzultációt az egészségügyről, a betegképviseletek hangsúlyos, intézményes bevonásával. „Hetekkel ezelőtt írásban, a napirendi pontok megjelölésével kezdeményeztem az Ágazati Egyeztető Tanács összehívását Réthelyi Miklós miniszternél, majd Szócska Miklós és Jávor András úgy terjesztették a kormány elé a Semmelweis Tervet, hogy erre nem került sor” – mondta Cser Ágnes a sajtótájékoztatón. A NEK szerdai, rendkívüli ülésére meghívást kapott, s azt kedden még el is fogadta Szócska Miklós ágazatért felelős államtitkár, azonban részvételét az ülés előtt – fontos uniós egyeztetésekre hivatkozva lemondta. Jelezte ugyanakkor, hogy fontosnak tartja a Semmelweis Tervről való egyeztetést, ezért mind az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnökét, Cser Ágnest, mind az egészségügyi kamarák vezetőit konzultációja hívja. Az EDDSZ vezetője azonban erre úgy reagált, csupán a látszatdemokráciát folytatják a vezetők, hiszen ő tavaly december vége óta egyetlen levelére sem kapott tőlük választ, érdemi egyeztetés a betegszervezetekkel, a köztestületekkel nem történt, majd hozzátette: „nem vagyok kíváncsi Szócska Miklósra”. A NEK határozatait és a 2006-ban készült videó felvételt egyenesen Orbán Viktor miniszterelnökhöz juttatják el, mert Szócska „hiteltelen partner ebben az ügyben”, továbbá mert a kormányfő néhány évvel ezelőtt még kiállt a NEK mellett. A NEK szerdán elfogadott határozataiban felkérte a kormányt többek között arra is, hogy az egészségnyereségre törekvő egészség-, népegészség politika kimunkálását helyezze előtérbe az egészségipar profitjával szemben, ne vonja be az ágazat munkavállalóit az „intézményi menedzsmentbe”, ehelyett tekintse őket partnernek, és haladéktalan intézkedést várnak a betegellátást veszélyeztető katasztrofális egészségügyi munkaerőhelyzet orvoslására. Az ülésen megemlékeztek a napokban elhunyt dr. Mádl Ferencre is, aki köztársasági elnökként támogatta, és figyelemmel kísérte megalakulásukat és munkájukat. eLitMed.hu, T.O. 2011-06-09 |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra. 
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
