Egy hónappal ezelőtt, egy konferencián mutatta be Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) egészségügyért felelős államtitkára az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország, Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” című vitairatát. Akkor felkérte a szakmai szervezeteket, hogy mondják el róla véleményüket, mert majd azok ismeretében alakítják ki a végleges programjukat.

A Magyar Orvosi Kamara Szócskának címzett véleményében nagy jelentőségű munkának nevezi a vitairatot, amely elemzéseiben pontosan mutatja be és tárja fel a magyar egészségügy mai helyzetét. Ugyanakkor szerintük az egészségpolitika alakítása, céljainak meghatározása nem a végrehajtó hatalom dolga lenne, hanem a kormányzó pártoké, márpedig a vitairat elején leszögezik a szerzők, hogy az nem a kormány álláspontja, s arra sincs utalás, hogy a Semmelweis Terv a kormány megrendelésére készült volna.

A MOK alapvető hibának tarja, hogy a Terv eleve elfogadja az ágazat szűkös anyagi lehetőségeit, s a szerkezet átalakításával próbálják orvosolni a problémákat. A kamara szerint előbb közmegegyezés kell az egészségügyben a célokat illetően, azokhoz kell hozzárendelni a szintén deklarált struktúrát, s csak ezután lehet, és kell szembesíteni a gazdasági realitásokkal, majd ennek tudatában meghatározni a rendszeren belüli prioritásokat, és a megvalósításához szükséges időtávokat. A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) 2009 júniusában készült alapdokumentuma a fenti elvet is tartalmazza. A dokumentum másfél éve a jelenlegi kormányzó párt részvételével készült, és a Fidesz-KDNP pártszövetség is megkapta, azonban a Semmelweis Terv teljes mértékben mellőzi, mintha nem is létezne.

A vitairat arra sem ad konkrét választ, hogy állami, vagy társadalmi egészségbiztosítás alapú biztosítási rendszer lesz-e Magyarországon. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) olyan feladatokat von el és sorol át más – több esetben egyelőre még nem is létező – szervekhez az anyag, amelyeknek a társadalombiztosítás intézményrendszerében volna helyük. Az államosítást nem igazolhatja az, hogy az állam nagy részben járul hozzá a TB kassza fenntartásához, mert az állami egészségügyi rendszer kialakítása első sorban politikai döntés kérdése, intézményi kialakítása pedig jelentős anyagi ráfordítást igényel. Emlékeztet a MOK arra is, hogy a jelenleg kormányzó pártok 2008-ban határozottan kiálltak a társadalmi egészségbiztosítás intézménye mellett.

A Kamara egyetért és kiemelten támogatja az amortizáció elismertetésének, a szektorsemlegesség megteremtésének, és a pszichiátriai ellátórendszer rendbehozatalának szándékával, bár a forrásokat nem látják biztosítottnak.

Ugyanakkor határozottan tiltakoznak az ellen, hogy bármiféle ellátásszervezői intézményt hozzanak létre. Ez a jelentős költséget igénylő bürokratikus intézmény szerintük rendszeridegen és inkompetens lesz. Feladatait egy jól működő egészségügyben részben az egészségbiztosításnak, részben a tisztiorvosi szolgálatnak kell elvégeznie, az elsődleges betegút menedzser pedig az orvos. A MOK levelében emlékezteti az államtitkárt arra, hogy 2004-ben elméleti szinten foglalkoztak már az akkor üzleti alapú ellátásszervezéssel, s akkor a szakma határozott ellenállása perdöntőnek bizonyult a Medgyessy-kormány távozásában.

A Semmelweis Terv a kamara álláspontja szerint nem fektet hangsúlyt a népegészségügyi és prevenciós kérdésekre, ezek híján az egészségügy csak a betegségek gyógyítására koncentrál. Érthetetlennek tartják azt is, hogy a korszakos anyagból a fogászati ellátás gyakorlatilag teljes egészében kimaradt.
„Bár érthető, hogy a paraszolvencia kérdésével inkább csak elvi megközelítésben foglalkozik, mégis elszomorító, hogy lassan 60 évvel az akkori politika aljas mesterfogásának az egész rendszert súlyosan torzító következményei megszüntetésére irányuló szándék továbbra is reménytelennek látszik” – fogalmaz véleményében a MOK. Ennek kapcsán jegyzik meg, hogy teljes mértékben elfogadhatatlannak tartják a várólisták megkerülhetőségét célzó bármiféle pénzügyi aktivitást. Szerintük ez súlyosan etikátlan, és a korrupció további elburjánzását vonná maga után.

Kiemelten kritizálják a vitairatot az egészségügyi munkaerő sorsát illetően: „a döntéshozó még mindig nem ébredt tudatára annak, hogy gyógyító és ápoló emberek nélkül a rendszer működtethetetlen, a betegek idő előtt lerokkannak és meghalnak, a gazdaság teljesítőképessége pedig megfelelő munkaerő híján tovább csökken.” Ugyan a szaktárca bekérte a szervezetek életpályamodellel kapcsolatos elképzeléseit, azonban azokat nem építette be a Semmelweis Tervbe.

A MOK szerint a tárca csupán hangoztatja a folyamatos és széleskörű szakmai egyeztetést, azonban ez a kamarát illetően még meg sem kezdődött. Az alapellátás vonatkozásában sem tudtak még egyetlen egyeztetést sem elérni, pedig a praxisjogi rendszer rendbetételének már az idei esztendőben meg kellett volna történnie. Méltatlanul kevés szó esik a Tervben a járóbeteg szakellátásról, a kórházak vonatkozásában pedig csak az adósság kezelésére koncentrál.

Összegzésében a kamara úgy véli, hogy a nagy igyekezettel és jó szándékkal elkészített Semmelweis Terv várható és vélhető kudarcát a részleteiben rejlő időzített bombák, és a megvalósításához hiányzó források fogják okozni. Mint írják: továbbra is nyitottak minden szakmai tudásukkal közreműködni az egészségügy megmentésében, ezért továbbra is várják az egyelőre késlekedő széleskörű szakmai egyeztetéseket.

Bár a vitairat a köztestületet érintő kérdéseket mellőzi, a kamara megfogalmazta ezzel kapcsolatos elvárásait a Nefmi államtitkárságának. Elvárnák, hogy a kormány azonnal alkossa meg a kamaráról és az orvosi jogállásról szóló törvényt, ebben vállaljon kötelezettséget arra, hogy néhány év alatt közeledjen az egészségügy humán szektorának megbecsültsége, lehetősége az európai átlaghoz. Szerintük minden olyan hatósági és nem hatósági feladatot, mely az orvoskarral kapcsolatos, a kamarához kellene telepíteni, ezzel létrejönne az engedélyezés egyablakos ügyintézési rendszere. Véleményük szerint teljesen felesleges, hogy ezen túl – természetesen a szaktárca és az ÁNTSZ felügyelete mellett - bármely hivatal és hatóság engedélyéhez legyen kötve az önálló orvosi tevékenység.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább