|
TARTALOM
Legalább ötezren halnak meg az év végéig! A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társasága minden év szeptemberének utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a megbetegedések gyakoriságára, és a mindennapi életben megvalósítható megelőzési módszerekre. A Városmajor utcai Kardiológiai Központ professzora, Horkay Ferenc szerint a rendezvénynek legfőképpen a megelőzésben van nagy szerepe. A szív betegségeire mindenképpen fel kell hívni az emberek figyelmét. Különösen most, amikor az egészségügyi rendszerben történő finanszírozási nehézségek szinte lehetetlen helyzetbe hozzák a kórházakat. Mivel a szívbetegségek száma az utóbbi időben drasztikusan emelkedett, félő, hogy a várható újabb megszorítások a Kardiológiai Intézetet is lehetetlen helyzetbe kényszerítik. "A közelmúltban négy műtétet tudtunk elvégezni naponta, az első megszorítások után már csak hármat. Később az újabb elvonások bevezetésekor már rendszertelenné vált az operációk száma. Mostanra a gyógyító szisztémánk végképp kiszámíthatatlanná vált" - mondja a professzor. "Nem véletlen, hogy "Élj és tégy a szívedért" a jelmondata az idei évben a Szívünk Napjának. Az orvosok mondanivalójának középpontjában ugyanis a munkahely egészségmegőrző szerepe áll" - mondja a professzor. A kérdésre, miszerint nem álságos-e ilyen gazdasági helyzetben a szívbetegségekről, gyógyításról okítani az embereket, a professzor részletesen válaszol. "Inkább nagyon is időszerű, hiszen a felvilágosítás és a megelőzés valószínűleg soha nem látott fontossággal bír a közeljövőben" - állítja a professzor. Elmondása szerint pont most időszerű a megelőzésről előadásokat tartani, hiszen a betegségek száma elképesztően megugrott, miközben az orvosi ellátások száma az intézetben mára már a minimumra csökkent. Elmondása szerint kórházában rosszabbodtak a körülmények, csökkent az operációk száma, egyre kisebb létszámú a személyzet és lassan már az alapszíntű ellátáshoz is kevés pénz áll rendelkezésre. "Sajnos hanyatlásnak indult az intézmény, a külső körülmények és az állandó elvonás "elolvasztja" az itteni szívgyógyászatot. Tájékoztatása szerint az anyagi megszorítások miatt a várólistára vett betegek ellátása is bizonytalanná vált. "Szomorú nézni, ahogy sokan egyre hátrébb csúsznak a sorban, de az a legborzasztóbb, hogy sokan csak későn kerülnek a várólistára. Az ilyen mértékű elvonás lehetetlen helyzetbe hoz bennünket, megnehezíti a gyógyítást. Főleg úgy, hogy sajnos a betegek száma egyre emelkedik" - teszi hozzá. Az emberek életminőségben bekövetkező drasztikus romlás jelei már a gyakorlatban is látszanak. A stressz és a kényszerűségből megélt helytelen életmód miatt kialakuló szív és érrendszeri betegségek következménye jelentkezik a kórházakban is. "Már nem életkor, vagy férfi-női kérdés az infarktus. Be kell látni, hogy negyven felett már szinte mindenki érintett lehet" - állítja Horkay professzor. Nagyon pontatlan, még lefelé történő, becslő számítás szerint is, legalább húsz százalékos betegszám növekedést okoz a stressz, a szervezettel való kényszerű visszaélés. A professzor megemlíti, hogy aggasztó a tény, miszerint a várható megszorítások miatt az év hátralévő három hónapjában tizenöt százalékkal kevesebb beteg juthat el orvosi beavatkozási szintre, ugyanis anyagi okokból még a jelenlegi minimum szintről is ennyivel csökken a műtétek száma. Ez azt jelenti, hogy vagy egyáltalán nem kerülhet sor az operációra, vagy azt, hogy a várólistán ennyivel kerül hátrébb a beteg. Értelemszerűen a meghosszabbodó várólista időpontjai is megváltoznak, tehát elképzelhető, hogy az új betegek is csak késve kerülnek fel rá... "Az akut betegek ellátása nem ismer lazítási lehetőséget, nincs késedelem vagy tűréshatár, hiszen szó szerint emberéletről van szó. A koronária-szűkület betegséget lehetetlen előre megmondani, de amikor már kiderült, akkor még jósolni sem lehet a kimenetelét. A halált nem érdekli a statisztika, nincs tekintettel a várólistákra, és a pénzügyi gondok sincsenek hatással rá. Ha nem jut időben orvoshoz a beteg, akkor meghal. Amennyiben szerencsés és túléli, akkor is tartós, mindenképpen maradandó károsodást szenved. A munkaképtelenség élete végéig elkíséri, és a betegség-tudattal élő ember újra megbetegszik. Ezekkel a tényekkel nem lehet vitatkozni. A szívhalál a legkegyetlenebb halálok egyike. Kiszámíthatatlan a beteg, család és orvos számára is. Gyakran minden előzmény nélkül veszi le a lábáról a beteget. Az ember vagy túléli az infarktussal történő találkozást, vagy nem... Magyarországon naponta minimum 60 szívhalál fordul elő, de ez a szám is fölfelé kerekedik. A szív napja nem álságos, hiszen üzenetet hordoz. Az embereknek egyre jobban kell figyelni magukra, mert amikor orvosi beavatkozásra van szükség, rendszerint már késő... "Amennyiben a jelenlegi elképzelések nem változnak, és az anyagi kondíciók a mostani elképzelések szerint valósulnak meg, előre láthatólag kórházakat kell majd bezárni. Két út lehetséges az egészségügy előtt: sokkal kevesebb kórház - teljes kihasználtsággal - anyagi gondok nélkül, vagy előnyt kell adni az élettel közvetlen kapcsolatban lévő kórházaknak. Forrás: Stop.hu |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra. 
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
