Az IME „Struktúra átalakítás és menedzsment aktuális kérdései” című konferenciáján Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának (Nefmi) ágazatért felelős államtitkára ismét elmondta, az egészségügyi vezetés olyan forrásteremtési portfólió létrehozásán munkálkodik, amely közép- és hosszútávon biztosítja az ágazat fenntarthatóságát. Jelenleg stratégiai munka folyik, a struktúra korszerűsítésében gondolkodnak, mert az átrendeződés, a gazdasági túlélés évében nincsen lehetőség finomhangolásra, de építő lépések lesznek. Igyekeznek például felszabadítani az egészségügyi és a szociális ellátások határterületeit, életképes népegészségügyi program kidolgozása is folyik a Nefmiben.

A struktúra átalakításában első sorban az alap- és a járóbeteg ellátás megerősítésére koncentrálnak, hogy kiválthassák a drága kórházi kezeléseket. Szócska újra jelezte, támogatni fogják a praxisközösségek létrehozását, hogy az alapellátás működőképes maradjon, szerinte az orvoshiány kezelésére jelenleg ez az egyetlen megoldás.

A Semmelweis Terv a területi integráció alapelveit már tartalmazza, a mérethatékonyságból eredő előnyöket szeretnék első sorban kihasználni, a helyi erőkből szerveződő menedzsmentek segítségével, például a klinikai információs rendszerek egységesítésével, de az együttműködés lehetséges formáit a fenntartókkal közösen kívánják kidolgozni.

Bár hadigazdálkodás keretei között kell túlélni a jövő évet, az ágazat vezetése a HBCS emelésével és nemzetgazdasági miniszter ígérete alapján központi forrásból biztosítani kívánja, hogy a jövőre bevezetendő 16%-os, egykulcsos adó ne okozzon veszteséget az alacsonyabb keresetű ágazati dolgozóknak sem. Az államtitkár azért is tartotta fontosnak az intézkedést, mert az egészségügyben a kórházi szektor a legnagyobb munkáltató, s a munkahelyek megőrzése jelenleg az egyik legfontosabb feladatuk.

A GT-ként működő kórházak a gazdaság felpörgetése és a törvénykezés miatt nem biztos, hogy érvényesíteni tudják majd érdekeiket. Egy uniós direktíva szerint az önkormányzati és állami intézményeknek adott támogatás csökkenti, míg a GT-knek adott növeli az államadósságot, ami már a 27,5 milliárd forintos konszolidáció szétosztásánál is gondot jelentett, igaz, végül sikerült ezeket is bevonni a stabilitási programba.

A Semmelweis Terv és az egészségpolitikai célok tükrében a jövő évben várható finanszírozási ösztönzőkről Mészáros János, az Egészségügyi Szolgáltatói Adatgyűjtési és Kórházstruktúra Átalakítási Bizottság elnöke számolt be. „A szűkösség az egészségügyben folyamatosan jelen van, ugyanakkor az igény is a kiszámíthatóságra” – mondta az elnök. Ahogyan az államtitkár is, ő is kiemelte, alepvető cél, hogy a járóbeteg ellátás felé mozdítsák el a definitív ellátást, ezért ösztönözni fogják az egynapos sebészeti ellátásokat is.

Folyamatban van a fogászati és otthoni szakellátás eddigi, három hónapos csúszással való finanszírozása a kéthónapos felé. Finanszírozásra kerülnek a jellemzően csúcsintézményekben végzett, eddig országosan nem befogadott nagy értékű műtétek is. A tervek szerint a járóbeteg-ellátásban három százalékkal emelik az alapdíjat. Várhatóan degresszíven finanszírozzák a teljesítményvolumen-korlát (TVK) feletti teljesítményt. Tízszázalékos túllépésig 30 %-ot, tíz és húszszázalékos túllépés között 20 százalékot fizetnek majd, míg a kórházi ellátásban tízszázalékos túllépésig 30 százalékot finanszíroznak. A TVK az ellátó intézmények 2009. november és 2010. augusztusa között leadott teljesítménye alapján kerülhetne szétosztásra.

A 2011-ben várható finanszírozási változásokról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási főosztályának vezetője, Kiss Zsolt beszélt. A TVK, amely jövőre is lesz, bár folyamatos kivezetését tervezik az idén heterogén módon oszlott el, a legtöbbet a négy nagy egyetem használta fel a fekvőbeteg-ellátásban. Ugyanezen a szinten a megyei intézményekben eltérően használták fel a TVK keretet, néhány százalékos túllépés volt a jellemző. Az egyházi intézmények alacsonyabb, az országosak átlag feletti kihasználtságot jeleztek.

A járóbeteg ellátásban a keretfelhasználásnak korlátot szabott korábban az 5 perces szabály, de végül 20%-os túlteljesítés történt, tehát a definitív ellátások csak úgy irányíthatóak erre az ellátási szintre, ha megemelik a limiteket. A főosztályvezető egészében pozitívan értékelte a jövő évi költségvetésben az egészségügyre szánt 770 milliárdos keretet, amely kiegészül a 15 milliárdos mobil tartalékkal is. Az idei, 760 milliárdos kerethez képest a jövőre várható emelkedésből az összevont szakellátási irányzat profitál, s lehetőség lesz arra, hogy „levegőt vegyen a rendszer”.

A 27,5 milliárdos konszolidációs összeg a 2010. november 30-ig felhalmozódott számlák kifizetésére fordítható majd, nem számít, hogy az adott számla lejárt határidejű-e vagy sem. A felhasználás jogszerűségét az OEP legkésőbb jövő év júniusáig ellenőrizni fogja. Akik nem megfelelően használták a részükre kiutalt összeget, azoktól három havi részletekben visszavonják azt. A konszolidációs összegből 2,7 milliárd forintot a haemodinamikai és gerincsebészeti várólisták csökkentésére szánnak. A kiutalás idejéről a főosztályvezető úgy nyilatkozott, hogy amint az erre vonatkozó rendelet a Magyar Közlönyben megjelenik, kihirdetésre kerül, azonnal indítják a kifizetést, de az időpontot mind a Nefmi, mind az OEP honlapján közzéteszik majd.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább