A kormány célja, hogy valamennyi ágazati szereplő elégedettségét növeljék, ehhez azonban gyökeres átalakítások szükségesek az egészségügyben – szögezte le Nagy Anna kormányszóvívő szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen a bejelentették: keddi ülésén a kormány – a várakozásoknak megfelelően, bár kisebb eltérésekkel – rábólintott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) Egészségügyi Államtitkársága által kidolgozott Semmelweis Tervre, amelyet az elmúlt hét hónapban következetesen vitairatnak nevezett az ágazatért felelős Szócska Miklós.

A kormány a társadalom elvárásait teljesíti, amikor belefog az egészségügy átalakításába, hiszen a kabinet egyéves tevékenykedését értékelve közvélemény kutatást végeztettek, amely szerint a magyarok az egészségügy megújítását várják a legjobban, hiszen az átvétel átadáskor ez volt a leginkább kivéreztetett terület, innen mindent lecsapoltak, amit csak lehetett – mondta a sajtótájékoztatón Nagy Anna. A kórházak háromnegyede tönkrement, fele csődbe jutott, vagy csőd közelébe került. Gyakorlatilag a beszállítók tartják el az intézeteket, ez, és a dolgozók hivatástudata tartja életben az egészségügyi ellátást.

Mindezekre a problémákra kínál megoldást a kormány szerint a Semmelweis Terv, amely több mint féléves társadalmi és szakmai egyeztetést követően vált hivatalos programmá, így egy évvel a kormány beiktatását követően végre megkezdődhetnek azok az átalakítások, amelyekről eddig csupán tervként beszélt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Míg korábban kilenc, a megvalósuló tervek szerint a betegek nyolc, térségi ellátó központban vehetik majd igénybe a gyógyítást. Az új struktúrában első sorban a betegutak átláthatóbb szervezésétől, a jobb menedzsmentmódszerektől remélik, hogy javul az egészségügyi ellátás. De emellett nem maradhat el az egészségügyben dolgozók életpályamodelljének kidolgozása, a betegek jogait határozottabban védő hálózat kialakítása, de a szervezett szűrések átrendezése sem.

A térségi egységekre épülő ellátást a térségi ellátó központokra és egészségszervező rendszerekre építik, amelyek 1-1,5 millió ember ellátását irányítják majd. A térségi egységeket a közlekedés és távolság, az utazással töltött idő figyelembevételével, a szakmai hagyományokra támaszkodva, és a betegek eddigi, valós útját követve alakították ki. A jövőben a közigazgatási határokat átlépő, optimalizált és racionális betegutak lesznek, hiszen Szócska szerint fontosabb, hogy a beteg hozzájusson az ellátáshoz, mint az, hogy mennyit utazik annak eléréséért. Az új struktúrához új finanszírozási rendszer is készül, ám majd csak jövőre, de továbbra is fenntartják azt a törekvést, mely szerint a szükségletekhez rendelik a kapacitást, a tehát forrás teljesítményt finanszíroz.

Arról nem született döntés, hogy a betegnek fizetnie kellene az ellátásért, amennyiben nem a számára kijelölt intézményhez fordul problémájával, hiszen „nem lehet a beteget arra kényszeríteni, hogy fizessen, ha nem jut hozzá az ellátáshoz” – válaszolt egy kérdésre az államtitkár. Az tehát továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy amennyiben ha a beteg nem kényszerből, hanem szabad akaratából választana más térségi központban dolgozó orvost, mint a számára kijelölt, akkor bele kell-e nyúlnia pénztárcájába.

A nyár folyamán lezajlanak a struktúraátalakítással kapcsolatos egyeztetések, hogy ősszel döntés születhessen arról, melyik intézmény milyen profillal dolgozhat tovább. Szócska Miklós ismételten hangsúlyozta, gyógyító intézmény nem zár be, csak átalakul, emiatt persze az aktív ágyak számában is lehet változás, bár az egészségügyi vezetés „nem ágyszámokban, hanem ellátásban gondolkodik”. Míg eddig csak az intézetek egészségügyi ellátási profiljának megváltoztatásán gondolkodtak, a sajtótájékoztatón immár az is elhangzott, az átalakuló vagy üresen álló épületek gyógyturisztikai hasznosítása lehetségessé válik.

Erőforrások szempontjából a mostani döntések többsége semleges, ugyanakkor a rendszerben az államtitkár szerint 10-20 milliárd forintnyi tartalék van, amely például a közös beszerzésekkel nyerhető ki, de ezt gyarapíthatja többek között a népegészségügyi termékdíjból remélt bevétel is, amely az egészségtelen élelmiszerek különadójából folyhat be. A kormány egyetért azzal is, hogy az esetleg felszabaduló, vagy már üresen álló ingatlanok hasznosításából, bérbeadásából vagy eladásából származó bevételek az egészségügy megújulást szolgálják Az ágazat megmentésére így a következő két évben mintegy 60-70 milliárd forint mozgósítható. Folyamatosan felhasználják az uniós forrásokból származó 100 milliárd forintot is, amely például az informatikai fejlesztésekre fordítható.

Az uniós források felhasználásából az elosztási szabályozók miatt azonban éppen olyan térségek maradnak ki, mint például a főváros, ahol így várhatóan saját eszközökkel kell majd megoldani a 12 kórház egységes informatikai rendszerének kialakítását, amelyek állami gondoskodásba vételéről is döntött a kormány, amikor rábólintott a Semmelweis Tervre. Az egy tucat budapesti fekvőbeteg-ellátó intézet 8-9 hónapon belül állami tulajdonba kerül, a fővárosi betegek sürgősségi ellátását három központban biztosítják. A vidéki kórházak sorsáról egyelőre még nem született döntés. Hogy ezeknek ki lesz, avagy marad a fenntartója, csak akkor dől el, ha a kormány elfogadja a jelenleg még csak koncepció formájában létező önkormányzati törvényt, amely egyébként csak az alap és a járóbetegellátást hagyná meg a helyhatóságok fenntartásában – összhangban a Semmelweis Tervben megfogalmazottakkal.

Az ágazatban dolgozó életpályacsoportok problémái évi hatmilliárd forintból megoldhatók lennének, amelyre a már említett 10-20 milliárdos, mozgósítható forrásból lenne keret. Addig is az államtitkárság úgy alakítja majd az ösztönző rendszereket, hogy az orvosoknak és a szakdolgozóknak megérje itthon maradni, mert ez nem csak az anyagiakon múlik – mondta Szócska Miklós, aki a béremelést firtató kérdésekre ezen felül csak annyit válaszolt: „dolgozunk rajta”.

Korábban sokan firtatták, miért késlekedik a kormány az egészségügyi ellátórendszer átalakításával, miért húzódik el az ágazatot érintő koncepció kidolgozása. Szócska Miklós államtitkár ezekre a kritikákra akkor úgy válaszolt: nem láttak bele az adatokba, arra csak a kormányváltást követően nyílt lehetőségük. A Semmelweis Terv elfogadásáról szóló kormánydöntést követő sajtótájékoztatón Réthelyi Miklós erőforrás miniszter viszont azt mondta, a Szócska vezette Egészségügyi Menedzserképző Központban már jóval a választások előtt dolgoztak a terveken.

A tárcavezető szerint azonban az egészségügy átfogó átszervezése, átrendezése előtt meg kellett nyerniük a szakmát, mindenek előtt szem előtt tartva, hogy az orvos és a beteg emberi viszonyban áll egymással, a páciens az életét teszi le gyógyítója kezébe, és segítséget vár tőle. Így az egészségügyre a politika sem tekinthetnek úgy, mint valamiféle „vásárlásra a boltban”. Szerinte a Semmelweis Terv megőrizte ezt az alapgondolatot a november eleji bemutatása óta, s működőképes megoldásokat kínál az ágazat számára.

eLitMed.hu, T.O.
2011-06-01

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább