Még a héten konkrétumok várhatóak a praxisalappal és a praxisjoggal kapcsolatban, az ágazati vezetés szabályozná az önkormányzat és a háziorvos között kötött szerződések tartalmát, az új eszköztámogatási rendszerben pedig a kompetencialista határozná meg, milyen felszereléseket vásárolhatnak az alapellátásban dolgozó kollégák. Minderről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) képviseletében dr. Füredi Gyula beszélt szombaton Budapesten, a Magyar Praxis Konferencián.

Ma délután tárgyal Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az érintettekkel, így lekerül a háziorvosi kívánságlistáról a tavaly október óta emlegetett praxisalap létrehozása, amelyre 5 milliárd forintot szánnak. Füredi Gyula azt hangsúlyozta, a praxisalap nem jótékonysági, hanem háttérintézmény lesz, amely lehetővé teszi az idősödő kollégáknak, hogy méltó körülmények között távozzanak az alapellátásból, s a belépő fiataloknak, hogy praxishoz juthassanak.

Az utód kijelölése a háziorvosok hatásköre lenne, így nem állhat elő az a helyzet, hogy a helyi önkormányzat nem köt szerződést azzal az orvossal, aki megvásárolja az ellátási körzet működtetési jogát. A törvények módosításával ezt is el kívánják érni, hogy a fenntartásra kötelezettek ne „rúghassák ki” a praxisba évek alatt több milliót invesztáló háziorvosokat. Ennek érdekében egységesítik a helyi hatóság és a vállalkozó orvos között kötött szerződéseket, amelyekben kötelező elemek lesznek például arra vonatkozóan is, hogy kinek mi a feladata.

„A kollégák gáncsoskodása ellenére” megvalósul az új eszköztámogatási rendszer is, amelyben másfél milliárd forintot osztanak el a háziorvosok között az elkövetkezendő három évben – mondta Füredi Gyula. Az orvosonként összesen mintegy másfél millió forint havonta 50 ezer forintos részletekben jut az ellátókhoz, azt a kompetencialista alapján meghatározott eszközökre költhetik majd el, így a jegyzék alapján bővebb lesz a beszerezhető felszerelések köre, mint amit a minimumfeltételek tartalmaznak. Az eszköztámogatást bizonyos beteglétszám fölött az ellátási kötelezettség nélküli háziorvosok is igényelhetik.

Szükség lenne az ügyeleti rendszer egységesítésére is, hiszen a jelenlegi, heterogén szisztémában a betegnek harminc perce azzal megy el, hogy felesleges köröket fut, mire eldől, a háziorvosi ügyeletre menjen, kihívja a doktort, avagy a közeli kórház sürgősségi ügyeletén jelentkezzen, netán mentőt kell rendelnie - derült ki a konferencián. Ehelyett egyetlen belépési pontra lenne szükség, ahol egy telefon alapján adekváltan döntenek arról, hogy kiküldik-e mentőt, vagy a betegnek kell bemennie a sürgősségi központba. Füredi Gyula az ügyeleti ellátással kapcsolatban elmondta, az ügyeleti feladatok az orvos napközbeni munkájától nem térhetnek el, így ha a doktor napközben például nem lát el gyermeket, azt éjszaka se tehesse meg, továbbá a beteget a lakásán kizárólag erősen indokolt orvosszakmai szempontok alapján lehessen ellátni.

A háziorvosok foglalkozás-egészségügyi vizsgálatával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre válaszolva Füredi Gyula elmondta, öthöz közeli azoknak a doktoroknak a száma, akik pszichésen terheltek, s ezt mindenki tudja róluk, ennek ellenére dolgozhatnak. Így felmerül a kérdés, van-e értelme egy olyan szabályozásnak, amely kijátszható, s követelményeit nem tartják be.

eLitmed.hu, Tarcza Orsolya
2011-09-12

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább