Miközben Budapesten zajlik az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége, és az Európai Bizottság és a HIMSS Europe által szervezett két napos, az „Egészségügy IT világa” Szakmai Konferencia és Kiállítás, valamint az eHealth 2011 Miniszteri Konferencia, addig az IME egészségügyi szaklap kilencedik alkalommal hívta megbeszélésre a szakembereket az Országos Egészségügyi Infokommunikációs konferenciájára. A rendezvény középpontjában az egészségügyi informatika áll.

A szintén kétnapos eHealth szimpózium megnyitóján Kozmann György professzor elmondta,
Az egészségügyben 20-25 éves története van az informatikának, s mára vitathatatlanná vált, hogy az egészségügy számos problémájára az infokommunikáció kínálhat megoldást. A társadalom öregedése miatt várhatóan 60-70 százalékkal lesz több beteg, miközben az ellátást ténylegesen végző orvosok, szakdolgozók száma folyamatosan csökken, így az eHealth kiemelten fontos az ágazat számára, hiszen az ellátás minőségi mutatóit is képes javítani.

Az eHealth fontos egészségpolitikai eszköz, talán a legfontosabb, ami jelenleg a kormány rendelkezésére áll annak érdekében, hogy javítson az ellátás minőségén és hatékonyságán – vélte Gaál Péter, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője. A gazdasági környezetből eredő kihívás, a költségvetési hiány leszorításának kényszere Magyarországon nehéz helyzetet idéz elő, különösen igaz ez az egészségügyi ágazatra. A technológiai környezet gyors fejlődése óhatatlanul együtt jár a költségek növekedésével, azonban az eHealth hatékonyabbá teheti az ellátást, így mégis megtakarítást jelenthet.

A hazai egészségügyi közkiadások alacsonyak, a rendszerből mintegy 500 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy a regionális átlagot, a cseh, szlovák vagy lengyel GDP arányos egészségügyi közkiadási szintet elérjük, s a rendszer jelenleg a dolgozók fizetésén spórol. Az ellátási szintek között nincs kommunikáció, kicsi az allokációs hatékonyság, a rendszer széttagolt, alkalmazkodási képessége kicsi, s nincsen együttműködés az intézmények között. A pénz kevés, s ráadásul azt is rosszul költjük el.

Bár az ágazatnak igazodnia kell a makrogazdasági elvárásokhoz, nem az egészségügytől kellene megtakarítást várni, s jó lenne, ha a struktúraátalakításból eredő tartalékot valóban a bérek emelésére tudnák fordítani, nem pedig a központi költségvetés stabilizálására.

Az egészségügyi vezetésnek szűk a mozgástere, hiszen a szolgáltatási csomag szűkítése, a források co-paymenttel való kiegészítése az ágazati vezetés bukását hozná. A felzárkózás, a beruházások finanszírozására csak az uniós alapokból van lehetőség, ugyanakkor hosszú távú, kormányciklusokon átívelő fejlődési pálya kell.

Az infokommunikáció, az eHealth fejlesztése a kapacitások, szolgáltatások nyújtásának átrendezése, koordinációja, rendszerek és intézmények egységes informatikai összekötése hozzásegíthet a szolgáltatási struktúra átalakításához. Az eHealth jelentősége domináns, hatékonysága megtérül, és alapvető problémákat kezel, ugyanakkor illeszkedik a Semmelweis tervben megfogalmazott célokhoz, ráadásul EU-s forrásokból finanszírozható – szögezte le Gaál Péter.

Az informatikai támogatottság hiánya mára az egészségügy modernizálásának legfőbb korlátja lett, azonban a Semmelweis tervben megfogalmazottak elkerülhetetlenné teszik az eHealth aktív fejlesztését – ezt már dr. Kincses Gyula, egészségügyi informatikai szakértő fogalmazta meg előadásában.

A jó hagyományok ellenére ma nagy a lemaradás az ágazati informatikában. Bár a terület fejlesztésére egyértelmű reményt adhat, hogy most egyaránt megvan a politikai szándék, erő és a szakmai koncepció az egészségügyben az informatika intenzív alkalmazására, de a gazdasági helyzet és az Uniós pénzfelhasználási szabályok miatt a forrásallokációk csupán kényszerpályán mozognak.

A magyar eHelth-nek dicső múltja van, amelyre joggal lehetünk büszkék, azonban a jelen megítélésében szerényebbnek kell lennünk, de a Semmelweis tervben lefektetett irányok a megerősítést jelenthetik a jövőben. A hatvanas évek végétől a kilencvenes évekig Magyarországon komoly informatikai rendszereket indítottak el. Ahogyan jelentős lépcsőfok volt az egészségügyi informatikában a 1974-ben a GYÓGYINFOK információs központ kialakítása, úgy világbajnok lépésnek számított, amikor 1993-ban, egyetlen nap alatt tértünk át a bázisfinanszírozásról az informatikai alapon támogatott HBCs és pontrendszerre.

A kétezres években már csendesedtek a világrekordok. Bár a betegek számára is elérhető OEP adattárház, vagy a teljes körű online jogviszony-ellenőrzés jelentős esemény volt, a veszteségek is jobban jelentkeztek. A fejlesztésekre sok esetben a egészségpolitikában sem volt akarat, az ágazati informatika a szakpolitikai prioritásokban hátrasorolódott, az UMFT forrásaiból az egészségügyi informatika rendre kimaradt, a nagy rendszerek átalakítása pedig a hatalmi centrumok áldozatává vált – mondta az ESKI korábbi főigazgatója.

Ahogyan az IME konferencia szakemberei, úgy Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is azt hangsúlyozta az eHealth Miniszteri Konferencia keddi sajtótájékoztatóján, hogy hatalmas lehetőségek rejlenek az egészségügyi informatika rendszerében. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára bejelentette, magas szintű uniós elektronikus egészségügy munkacsoport alakult az informatikai megoldások lehetőségeinek kiaknázása érdekében, hiszen hatékony rendszerekbe kell beruházni az ellátórendszer hatékonnyá tételének érdekében.

eLitMed.hu, T.O.
2011-05-10

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább