Az egészségügyben működő szakmai kamarák megalakulásakor kötelező volt belépni, de ez a kötelező jelleg 2007-ben megszűnt. A Parlament idén márciusban elfogadta azt a törvénymódosítást, mely szerint 2011. április 1-jétől újra elengedhetetlen minden egészségügyben dolgozó szakdolgozónak, gyógyszerésznek, orvosnak a kamarai tagság. A három kamara elnökét és egy-egy leendő tagját kérdeztük, milyen előnyökkel jár a tagság és mit jelent a kamarának, hogy újból maga mögött tudhatja a szakmát?

Az átalakulásnak számos kézzel fogható, tárgyiasult és erkölcsi, etikai hozadéka is lesz, melyet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarai (MESZK) tagsága is élvezhet - mondta dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. - Számos olyan pont került a módosított kamarai törvénybe, melyek leírják, hogy bizonyos szakmai anyagok egyeztetésében megkerülhetetlenek a szakdolgozók. A köztestület 2004 – ben történt megalakulása előtti évtizedekben a szakdolgozók esetlegesen vagy egyáltalán nem formálhattak véleményt az őket érintő ügyekben, azokat orvosok képviselték esetenként. Ezután ismét elengedhetetlen lesz az egyeztetés és kifejezésre juttathatják elképzeléseiket a területi és szakmai tagozatok is. Ezen túl véleményezési jogkörük lesz a magasabb szakmai vezetők pályáztatásában is. Továbbá számos bizottsági tagságuk folytán részt vehetnek különböző szakmai anyagok előkészítésében, s a felvetett problémák megoldásnak kialakításában is. Ez az előny, ha közvetlenül nem is, de áttételesen érinti minden egyes kollégánkat. Továbbá lényeges elem, hogy a szakmaiság, a hivatás képviselete módosult a joganyagban, visszaállítják az erkölcsi, etikai normarendszer ügyeinek szabályozását. Ennek elősegítésére etikai kódexet hozunk létre, mely minden szakdolgozót érint. Ha esetleges bejelentés történik a beteg vagy hozzátartozója részéről a szakdolgozó munkáját illetően, etikai eljárást folytatható le. A szakma saját hatáskörébe kerül vissza az ügyek intézése első és másodfokon is. A területi etikai bizottságok által lefolytatott eljárások ellen fellebbezéssel az országos szinten működő országos etikai bizottsághoz lehet fordulni.

- Mik a kézzelfogható előnyei kamarai tagságnak?

A kamara által szervezett képzések ingyenessége, és a különböző cégek, szolgáltatók kedvezményrendszere a továbbiakban is fennáll. Ezek alapján szakdolgozók számításai szerint is egy év alatt 1-1,5 év kamarai tagdíja is megtakarítható.

– Hogyan változott a tagok létszáma 2007-ben a kötelező tagság megszüntetését követően?

Körülbelül az eredeti tagságunk hetven százaléka, azaz közel ötvenezer kolléga maradt meg önkéntes alapon működő köztestületünkben. A szakdolgozói létszám az elmúlt hét év során folyamatosan csökkent. Jelenleg az Országos Működési Nyilvántartásban több mint tízezerrel kevesebb kollégát tartanak nyilván, mint négy évvel ezelőtt, amikor még kamaránk végezte ezt a feladatot. Ennek az is oka, hogy egyre többen hagyják el a pályát, továbbá az idősödő munkavállalók többsége nyugdíjazása után már nem marad a szakmában a kedvezőtlen jogszabályi változások miatt. Ezzel párhuzamosan tagságunkban is tapasztalható volt némi létszámcsökkenés. A tagság kötelezővé tételével több, mint 80000-re nyolcavenezerre duzzadhat köztestületünk tagjainak száma.

- Mit vár a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarától? – kérdeztük Kalamár Erikát, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum III. sz. Belgyógyászati Klinika immunológiai osztályának ápolónőjét, aki 2007 óta folyamatosan tagja a MESZK-nek.

A nővéri munka presztízsének visszaállítását várom - mondta az ápolónő. - Már több éve hangoztatjuk, hogy az ápolók, miközben egyre magasabb szaktudást szereznek, egyre bővülő feladatokat látnak el sem, erkölcsileg sem anyagilag nincsenek megbecsülve. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor kezdtem a szakmát, munkámat még a társadalom elismerése övezte. Mára ez már alapjaiban megváltozott. A betegek is inkább a jogaikat ismerik, a kötelességeiket nem. Ha valamilyen gondjuk van, a betegjogi képviselővel fenyegetőznek, hogy feljelentenek bennünket. Semmi pozitívat nem kapunk a munkánkkal kapcsolatban. Pedig szívesen dolgozunk, mert segíteni kell az embereket, s van is rá lehetőségünk. Sajnálatosnak érzem, hogy a pályakezdőknél inkább az anyagiak dominálnak, kevésbé a segítés. Igaz, fontos a pénz, mert ebből a fizetésből nem lehet megélni. Ezért vállal többünk is másod, illetve harmad-állást, beteggondozást, sebkötözést, gyermekfelügyeletet. Én még hivatásnak tekintem a feladatot, és ha újra kezdeném, megint ezt a pályát választanám.

- Hogyan újulhat meg a kamara?

Tudom, hogy a kamara újjáéledésével sokkal több beleszólása lesz a munkánkkal kapcsolatos dolgokba, mint eddig. Jó hír, hogy büntethetők lesznek azok, akik megtámadják az egészségügyi dolgozókat. Fontos, hogy a kamara köztestületi szerepe mellett fölvállalja a közel százezer egészségügyi szakdolgozó érdekképviseletét is. Bízom benne, hogy megfelelő súllyal tud képviselni bennünket a szakdolgozókat érintő döntések meghozatalában, különösen a munkakörülményekre és a fizetések rendezésére. Fontos, hogy olyan emberek képviseljenek bennünket, tárgyaljanak a nevünkben, vizsgálják a szakma szabályainak betartását, akik maguk is gyakorló szakemberek, ismerik munkánkat és problémáinkat. Szükségesnek látom, hogy partnerség legyen a kamara és szakdolgozók, valamint a kamara és az egészségügyi kormányzat között.

- Milyen előnye lesz a gyógyszerészek számára a kötelező tagságnak? – kérdeztük dr. Horváth Tamást, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét.

Az, hogy köztestületi rangot élvező szervezet tagjává válnak az egészségügyi tevékenységet végző gyógyszerészek, mely szervezetnek törvényben meghatározott feladatai vannak. Feladatait a közérdeket figyelembe véve intézi. Az érdekképviseleti köztestületi törvény hozza létre a kamarát s ez megkülönböztethető az egyesülési törvény alapján létrehozott szervezettől – válaszolt az elnök. Majd hozzátette, a gyógyszerészek sajátos szakmai, etikai, egzisztenciális érdekeit képviseli a szervezet a közérdekkel összhangban. Korábban az önkéntes tagság csak a kamarai tagokra fogadott el etikai rendszert, a tagság kötelező jellegével a teljes körű hivatásgyakorlókra működteti – válaszolt az elnök. - Jelentős előre lépés, hogy a képzések, továbbképzések tekintetében minősítési joga van a kamarának s együttműködési lehetősége a Magyar Szakdolgozói Kamarával. Kiterjesztenénk ezt a lehetőséget asszisztensi képzésre is. Jól körülírt véleményezési jogot kapnak a kamarák, de nincs egyetértési joguk. Ennél hatékonyabb lehet a véleményalkotás, amit tárgyalóasztalnál is megfogalmazhatnak a szakma képviselői. Hatékonyan képviselhetik érdekeiket, mint ahogy már értek el eredményeket a véleményezés jogkörének használatával. 3000-3500 új tagra számítunk, s a korábbiakkal együtt 7000 tagunk lesz. A kötelező kamrai tagság hatályba lépése tartalmazza a tisztújítást területi és országos szinten az újjáalakuló kamarában. Emellett új alapszabályt, új etikai kódexet, új alapdokumentumokat kell készítenünk, melyeket a küldöttközgyűlés fogad el.

- A betegek érzik-e előnyét a patikusok kamarai tagságának?

Igen, mert betegközpontú fejlesztéseket vállaltak a gyógyszerészek. Az állam a patikaliberalizáció keretében a gyógyszertárak kereskedelmi jellegét hangsúlyozta, de az idén januártól életbe lépő regularizáció során az egészségügy területére helyezte vissza a gyógyszerellátást. Ezért egyre több gyógyszerész gyakorolhatja a betegek gondozását, azaz a betegségek korai felismerését, követheti a gyógyszeres terápiát és elősegítheti a prevenciót.

- Régi vagy új tagja lesz a Magyar Gyógyszerészi Kamarának? – kérdeztük dr. Cseri Andrea személyi jogos gyógyszerészt, a zalaegerszegi Belvárosi Gyógyszertár dolgozóját.

Amikor már nem volt kötelező a kamarai tagság, utána is tag maradtam egy darabig.
De mint személyi jogos gyógyszerésznek a patika forgalma után kellett fizetnem a tagdíjat, ezért később kiléptem. Idén január 1-jén azonban újra visszaléptem, mert éreztem az információk hiányát. Ugyan nem láttam változást, de mint patikus, egy szakmai közösséghez szeretnék tartozni, azért döntöttem a tagság mellett – mondta a gyógyszerész.

- Mi a véleménye a kamara korábbi munkájáról?

Nincs aktivitás a kamara helyi szervezeténél, esetleg az országos kamarában dolgoznak egy keveset. Például korábban megfizethető képzéseket szerveztek s erre most is nagy szükség lenne. Úgy érzem, a kamara vezetői sokat beszélnek, de nincs mögötte semmi. Egy pozitívumról tudok beszámolni, a 2009-es helyi gyógyszerészek doktori avatásáról, melyet a kamara szervezett. Az szép ünnepség volt, de nagyon kevesen voltunk. A megyében dolgozó gyógyszerészek közül körülbelül 30-an mentünk el az avatóra. Elveszett az információ valahol. Elektronikus irányba ment el a kommunikáció, ami jó, csak nem tartott lépést az idővel a kamara. Az elektronikus írásbeliséget kellene fejleszteni, hogy mindenkihez eljusson az e-mail. Korábban, más megyei elnök vezetése idején kamarai vezetőségi tag voltam egy rövid ideig, akkor jobb volt az információáramlás. Kaptam leveleket, így értesültem a kamarai dolgokról. Jelenleg a kamarai újságnál egyebet nem kapok. Még a tagság kötelezővé válásáról sem értesítettek, erről a médiából tájékozódtunk.

- Mit vesz leginkább igénybe a kamara szolgáltatásai közül?

Mint kamarai ragnak, jogi segítségre van szükségem leginkább, a jogszabályok értelmezésére, mert arra nincs idő. Változatlanul magasnak tartom a tagdíjat, ami félévente 9000 forint, amíg nem volt kötelező a tagság. Mostani visszalépésem óta magánemberként fizetem a tagdíjat, de június 1-jétől még nagyobb összegről, félévi 22000 forintos tagdíjról hallottam. Soknak tartom, úgy vélem, nem áll arányban a kamarai tagoknak nyújtott szolgáltatással, s nem tudom, vajon hogyan használja fel a kamara?

- Milyen előnyei vannak az orvosok részéről a kötelező tagságnak? - kérdeztük dr. Éger Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara elnökét.

Érdekvédelmi, érdekképviseleti, jogi, anyagi és kereskedelmi típusú szolgáltatási előnyei vannak a kamarai tagságnak, ez még több is, mint amit a kamarai törvény előír – felelte az elnök. - A kötelező tagság 2007-es megszüntetése után 30 ezer tagunk maradt, azaz a tagok 80 százaléka. A törvény által előírt, sőt annál sokkal szélesebb körű lehetőségekkel élhetnek a tagok, az előnyök sokszorosai az éves kamarai díjnak. Aki él a kedvezményekkel, az egy év alatt akár 10-20 évi kamarai tagdíjnak megfelelő haszonra is szert tehet. Kezükben van a kedvezmény kártya s minden egyéb, kamarai tagoknak biztosított előnyt kihasználhatnak. Emellett leginkább jogi ügyekben fordulnak a kamrához a tagok, s jellemzően a területi szervezetekhez is.

- A kamarának milyen előnnyel jár, hogy maga mögött tudhatja a teljes orvostársadalmat?

A kamara köztestületként működik, a képviseleti demokrácia elvei szerint, tagjait és közvetve a lakosság egészségét szolgálja. Tagjait képviseli az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben. A kamara Etikai Kollégiumának állásfoglalása alapján elkészült az Etikai Kódex, mely minden gyógyító orvosra kötelező. Véleményezési jogot gyakorol a dolgozók szakmai munkáját, anyagi helyzetét befolyásoló és az egészségügyet befolyásoló minden jogszabály megalkotásáról. Minősíti a képzés, szakképzés, továbbképzés követelményszintjének meghatározását, illetve a továbbképzések színvonalát.

- Mit vár a Magyar Orvosi Kamarától? – kérdeztük dr. Kozáry Miklóst, a kaposvári Kaposi Mór Oktatókórház szülész-nőgyógyász, aneszteziológus szakorvosát.

Ne csak véleményalkotási joga legyen a törvényalkotásról Magyar Orvosi Kamarának, hanem erősebb beleszólási és egyetértési joga – fogalmazta meg elvárásait az aneszteziológus.
Mint az adjunktus elmondta, ő mindvégig kamrai tag volt, akkor sem lépett ki, amikor nem volt kötelező kamrai tagnak lenni. Véleménye szerint az orvosok jogállását is meg kellene oldani a kamarának. Fontos lenne, hogy a TB szerződést kössön a közalkalmazottként állami rendelésen dolgozó és magánrendelőben vállalkozóként dolgozó orvosokkal. Ugyanis jelenleg ha a magánrendelőben rendelő orvos beutalót akar adni a betegnek szakrendelésre vagy vizsgálatra, csak úgy teheti meg, ha a beteg a közalkalmazottként végzett rendelésén is felkeresi az orvost. Így kétszer kell járni a betegnek beutalóért s nem is érti, miért?

Meglátása szerint az újból kötelező kamarai tagság miatt egységesebben tudja képviselni a szervezet a tagságot, széles körűvé válik s mindenre kiterjed a jogosítványa.

eLitMed; Császi Erzsébet

Kapcsolódó anyagok: Vissszaáll a szakma hitele



Törvényjavaslat született a kamarákról

 

Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon?

Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra.

Tovább

Utazás, halál - meghökkentő filmek

Cannes - az utazás és a halál a fő témák

Tovább

Abortusztabletta-mizéria

Nemzetközi körkép az abortusztabletta engedélyezettségéről

Tovább

A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak

Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”

Tovább