|
TARTALOM
Miért csökken a vízigényünk alvás közben?  A vízháztartás szabályozásában kulcsszerepet játszó antidiuretikus hormonról (ADH) régóta tudják, hogy alvás közben fokozott mértékben termelődik, ám az ezt szabályozó mechanizmus pontos részleteit eddig nem ismertük. Eric Trudel és Charles Bourque, a McGill University Health Centre (Kanada, Montreal) kutatóinak a Nature Neuroscience-ben megjelent eredményei szerint a folyamat hátterében a nucleus suprachiasmaticusban lévő "óraneuronok" éjszaka csökkent aktivitása áll. Az ADH-termelő sejtek aktivitását közvetlenül a hypothalamus ozmoreceptorai szabályozzák: folyadékhiány esetén - a vér megnövekedett nátrium-, kálium- és kloridion-koncentrációját érzékelve - serkentik az ADH-szekréciót, ami fokozott vízvisszatartáshoz vezet. Trudel és Bourque munkahipotézise az volt, hogy az órasejtek képesek módosítani az ozmoreceptorok serkentő hatását. Kísérleteikhez olyan patkányagyszeleteket használtak, amelyekben intakt, működőképes ozmoreceptorok, ADH-termelő sejtek és óraneuronok voltak. (Az óraneuronok jellemzője, hogy az agyból eltávolítva is ritmikusan működnek.) A szeletekben elektródtechnika alkalmazásával megfigyelték, hogyan hat az ozmoreceptorok, illetve az órasejtek ingerlése az ADH-termelő neuronok aktivitására. Az eredmények azt mutatták, hogy az órasejtek egyfajta "lehalkító gombként" működnek a vízháztartás szabályozásában: ha aktívak, gátolják az ozmoreceptorok ADH-termelést serkentő hatását, míg az óraneuronok kevésbé aktív állapotában ez a gátlás csökken, vagyis az ozmoreceptorok serkentő hatása jobban érvényesülhet - ennek köszönhető tehát az éjszakai fokozott vízvisszatartás. Bár az ADH-termelés és az óraneuron-aktivitás napszakos változása hasonló patkányban és emberben, a kutatók felhívták a figyelmet, hogy a patkány éjszaka aktív, ezért ez a szabályozórendszer nem feltétlenül így működik emberekben. Az óraneuronok azonban nagy valószínűséggel emberben is hasonló szerepet töltenek be a vízháztartás szabályozásában, és feltehetően hozzájárulnak más élettani funkciók, pl. az éhség vagy az álmosság ritmikusságához is. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Nature Neurosci. (2010) doi:10.1038/nn.2503 Hozzászólások: 1., Dr. Bartha Jenő mondta 2010. Március 17., Szerda 14:06:21
Az ismertetett cikk angol cimében és az összefoglalóban antiduretikus hormon(ADH) elnevezés nincs is leírva, hanem ahogy az már manpság minden folyóiratban, kézikönyvben a modern terminológia szerint vasopressinként szerepel. Nemzetközileg jegyzett rövidítése emberben AVP (arginin vasopressin). A mai, és a már több éve végzett medikusok is igy tanulták.
Valóban vannak olyan középiskolai tankönyvek, ahol a régi elnevazés (ADH) még ott ragadt. A LAM-ot eddig mindig úgy ismertem, amely nem ragaszkodik a régiséghez, különösen akkor, ha az az eredeti közleményben nem is szerepel. Bartha Jenő A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie. |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Európai Egészségbiztosítási Kártya Okostelefonon? Az Európai Bizottság megbízásából létrehozták az „Európai Egészségbiztosítási Kártya” alkalmazásokat okostelefonokra. 
Tovább
A válság labirintusában: zsákutcák és kiutak Konferencia: „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
